Tade Thompson: Molly Southbourne ezer halála

Molly imád olvasni. A szavak azelőtt a házi feladatot jelentették számára, a kötelességet, de a könyvekben a szavak varázslattá válnak. Tetszik neki, hogy az írók szolgáikká teszik a szavakat, és az akaratuk szerint formálják őket. 

Tade Thompson kisregényét, a Molly Southbourne ezer halálát, amely egy sorozat első darabja, a Könyves Creep-a-thon alatt olvastam el és nem sokkal előtte szereztem be. Az utóbbi időben ugyanis sokan beszéltek róla, booktuberek, és felkeltette az érdeklődésemet ez a 128 oldalas történet. Persze, ahogyan az Újságoslányok esetében is, ez sem lezárt sorozat, így várhatom a második részt, hogy folytathassam a történetet. Bosszantó. :-)

Horrortörténet, de az emészthető fajtából, izgalmas paranormális vonallal, a kislány főszereplő pedig közelebb hozza hozzánk az egészet, jobban sajnáljuk a főhőst, jobban izgulunk, mint egy felnőtt szereplő esetében tennénk. Voltak a könyvben érdekes csavarok, és számomra pluszt adott a keretes szerkezet is, még izgalmasabbá tette az olvasást. Villámgyorsan elolvastam, gondolom sejtitek, habár nyilván magamhoz képest volt ez villámgyors - más felfal 130 oldalt két óra alatt. :-) Ami érdekes volt, hogy az elején, az első kb. harminc oldal alatt rettentő álmos voltam - hogy a regény tette e vagy alapból voltam álmos (ez utóbbira tippelek egyébként), nem tudom, de aztán egy tökéletes olvasási élményt kaptam, és egy remek történettel gazdagodtam. Amikor megvásároltam a kisregényt, azt gondoltam, nem volt drága, ennyit invesztálok ebbe a számomra teljesen ismeretlen világba, hogy megismerkedhessek vele, nem számítottam rá, hogy ilyen érdeklődéssel fogom várni a második részt. Nekem fontos, hogy milyen a tördelés, mert a túl sűrűn is kisbetűkkel szedett oldalakat nem tudom elolvasni, pár oldal után félbe kell hagynom az ilyen köteteket, de ez a regény ebből a szempontból is tökéletes volt a számomra.

A borító először nem tetszett, habár sokan dicsérték, de hozzám nem állt közel. Olvasás után már inkább elfogadtam, megszoktam, de még mindig nem az én világom. Ennek ellenére nagyon passzol a történethez.

Ha szeretnétek egy csavaros, izgalmas, szórakoztató, ugyanakkor borzongató történetet olvasni, akkor ajánlom nektek ezt a kisregényt.