Helena Duggan: A tökéletes város

Helena Duggan regénye, A tökéletes város igazi gyöngyszem az ifjúsági irodalomban. Az ír szerző regénytrilógiájának első két kötete 2018-ban illetve 2019-ben jelent meg magyarul, a Holnap Kiadó gondozásában.

Első látásra beleszerettem a borítókba. Ez a cím mellett az első találkozása az olvasónak a könyvvel, ez az első benyomás, ami alapján eldönti, elolvassa-e a fülszöveget, belelapoz-e a kötetbe - és ez a borító teljes mértékben hozta azokat az elvárásokat, amiket egy borítóval szemben támasztunk. Az különösen öröm volt a számomra, hogy a Holnap Kiadó megtartotta az eredeti borítókat, és ezekkel vehetjük kezünkbe a könyveket, mert ezeknél szebb, megragadóbb, ütősebb borítót nem tudtam volna elképzelni. Eddig még csak az első kötetet olvastam, nemrég fejeztem be, de nem olyan egyszerű írni erről a könyvről, így kicsit odáztam a dolgot. 

Nos, visszatérve a borítóhoz: az első rész olvasása előtt - első látásra - egy kellemes, izgalmas, igényes borítót láttam, azonban ahogyan egyre jobban elmélyedtem a tanulmányozásában, rájöttem, hogy ne egy finom kis ifjúsági regényt várjak, mert ez a könyv annál sokkal félelmetesebb, izgalmasabb és fordulatosabb lesz. És a borító nem hazudott...

Violet és a szülei Hibátlanba költöznek, mivel édesapjának állást ajánlottak. Ekkor találkozunk velük először, éppen megérkeznek a városba, és új othonukba, ahol már várja a családot a két munkáltató - egy testvérpár -, akik már az első pillanattól ellenszenveseknek tűnnek nekem. Azt a fajta zsigeri ellenszenvet éreztem, amit meg sem lehet magyarázni igazából, bár - többek között már az se tetszett, hogy teljes otthonossággal várták Violetéket, teát készítettek, és ezt ráerőltették a háromtagú családra. És már az első néhány oldalon kapunk megfejtenivaló rejtélyt, hiszen felbukkaan Fiú is egy rövid időre.

A kislány nagyon hamar felfedezi, hogy nem minden olyan, amilyennek látszik, és hogy valami nagyon nincsen rendben a városban. Amikor pedig édesapjának nyoma vész, hű társra és segítőre talál Fiúban, hogy együtt derítsék ki a szörnyű titkot, és együtt mentsék meg a várost és a benne lakókat.

Sok rétege van ennek a könyvnek. A felszínen egy borzongató és ijesztő fantasy, ahol két gonosz elme, célja elérése érdekében - miszerint minden legyen tökéletes, szeressék őket, és bosszút állhassanak - őrült tervet eszelnek ki, aminek megvalósításába csöppen bele a háromtagú család is. Másrészt azonban szól arról, hogy kell-e tökéletesnek lennünk, jó-e, ha tökéletesek vagyunk? Hogy mennyi mindent feláldozunk a tökéletesség oltárán, közben pedig hatalmas a veszteségünk. Nyilván, itt nem az emberek akartak tökéletesek lenni, mégis gondolkodásra készteti az olvasót: tökéletesség iránt mérhetetlen vágyunk közben elfelejtünk barátokat, ismerősöket, családtagokat, mert ők nem illenek bele az általunk alkotott és mutatni kívánt képbe.

Csakhogy az elfeledettek fellázadnak, és a gyerekek segítségével megtörik azt a boszorkányos tervet, amit az Archerek szőttek az évek folyamán a város ellen. A könyv egyszerűen letehetetlen, pergő és fordulatos, az első oldaltól az utolsóig fenn tudja tartani a szerző a figyelmet, és szerintem a fordító, László Zsófia is jó munkát végzett.

De szól ez a könyv a bátorságról is. Ki merünk-e állni másokért, akkor is, ha saját életünk kerül veszélybe? Képesek vagyunk-e egy magasabb és fontosabb cél érdekében kockáztatni? Felül tudunk-e emelkedni a félelmünkön? Tudunk-e bízni és hinni valakiben, aki egy furcsa mesével áll elő, hogy igaz, amit állít?

És szól a barátságról is, ami a kötet lapjain fokozatosan alakul ki a két gyermek, Violet és Fiú között.

Annyi, de annyi minden van ebben a könyvben, de véleményem szerint nem való 12 éven aluliak kezébe, mert sok ijesztő rész van benne, amitől néha nekem is felállt a szőr a hátanom (jó, nincsen szőr a hátamon, de felállt volna, ha lett volna, komolyan!).

Nagyon, nagyon szerettem ezt a történetet, és jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit is szereti a creepy meséket - még a következő Halloween-re is jó olvasmány lehet. :-) Várom már, hogy olvashassam a folytatást (igen, itt van a polcomon!), és szívből bízom benne, hogy a Holnap Kiadó hamarosan kiadja a trilógia harmadik részét is, mert nagyon olvasnám. :-) Nézzétek, milyen szép a második rész borítója is!!

Hálásan köszönöm, a Holnap Kiadónak, hogy kiadták ezt a két könyvet, és tényleg reménykedem, hogy nemsokára a harmadik részt is a kezünkbe vehetjük. Köszönet a két recenziós példányért, öriási örömet és élményt szereztek vele. Akir pedig érdekel a történet, javaslom, hogy a kiadó honlapján keresztük vásárolja meg. :-)