Mészáros Dorka könyve, a Nem biztos, hogy visszajövök a General Press-nél való megjelenése után nem sokkal felkeltette az érdeklődésemet. Egyrészet azért, mert a szerző magyar, másrészt azért, mert a történet roppant izgalmasnak tűnt. Alapvetően szeretem a bentlakásos iskolákban játszódó regényeket.
Az utóbbi években kicsit több kortárs magyar szerzőtől olvastam, és a tapasztalataim eddig pozitívak, szerencsére így történt ennek a regénynek az esetében is.
Könyvtári kölcsönzés volt ez a könyv, még decemberben hoztam haza, és nemsokára szerettem volna elolvasni, de a hosszabbításnál kiderült, hogy előjegyzés van rá. Ez abból a szempontból jó, hogy sokan érdeklődnek a kötet iránt, másrészt viszont hirtelen sürgetővé vált az olvasás, mert nem szerettem volna olvasatlanul visszavinni. :-) Néhány óra alatt olvastam el, szinte megszakítás nélkül, mert hihetetlenül lekötötte a figyelmemet, és magával ragadott a történet. A cselekmény feszült volt, a szereplők idegeinek pattanásig feszült voltát a szerző jól ábrázolta. Érezni lehetett az oldalakon vibráló idegességet, bizonytalanságot és félelmet. Habár csak egyetlen nap eseményeiról szól a könyv, mégis, mintha napok telnének el, annyi minden történik ebben a pár órában, és annyi titokkal és tragédiával szembesül az olvasó.
Döbbenetes volt, hogy senki sem az, akinek látszik, mindenkinek vannak mocskos kis titkai, senki nem számíthat igazán senkire, közben pedig - amíg mindenki igyekszeik elrejteni a valódi énjét - megpróbálják kideríteni, hová tűnt Lili. Bevallom, a 19. fejezeig még valahogyan képes lettem volna feldolgozni a lány eltűnését és esetleges halálát, a könyv utolsó harmadában azonban döbbenetes események egész láncolata indult el, hogy úgy éreztem, bármi is lesz a történet vége, fájni fog, jobban, mintsem gondoltam volna korábban.
Szerettem a regényt, és biztos vagyok benne, hogy fogok még Mészáros Dorkától olvasni, ennek a regénynek a vége azonban számomra mégis kicsit összecsapottnak érződött. Az utolsó öt fejezet egyfajta esszenciája volt a teljes 300 oldalnak, összesűrítve a feszültséget, a bűn és a félelem szagát, de jobban örültem volna, ha kicsit lassabban haladunk a végén, ha kidolgozottabbak az események, amik így kicsit csalódást okoztak. Ráadásul túl sok szálat próbált a szerző belefonni a történetben, némelyiket teljesen feleslegesnek éreztem az alaptörténet szempontjából, bőven jók lettek volna egy újabb regényben beledolgozni azokat.
Ettől függetlenül azonban jó volt olvasni Mészáros Dorka regényét, és ajánlom nektek, hogy vegyétek kézbe ti is, mert egy jó történetet fogtok kapni, ami abszolút leköt majd benneteket - mondhatni a fotelhez, kanapéhoz vagy éppen ágyhoz láncol, mert letejetetlen. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése