Még december vége felé néztem körül a Libri honlapján, milyen akcióik vannak éppen, milyen kötetek azok, amik esetleg érdekelnek, és kedvezménnyel tudnám megvenni. Mondanom sem kell, hogy volt két olyan akció is, ami felkeltette a kíváncsiságomat, így összesen öt könyvet rendeltem és megvásárolhattam a Libri téli díszköteteit is.
A képről hiányzik egy könyv, de csak azért, mert egy molyos ajándékozásra vásároltam, és nem szeretnék lebukni, mit is kap a megajándékozottam. Legyen meglepetés, amikor kibontja a csomagot.
Sofi Oksanentől eddig egy könyvet olvastam könyvtárból, a Baby Jane-t, ami ugyan - a Normával együtt - a legalacsonyabb százalékon áll a szerző könyvei közül, de én nagyon szerettem, tetszett a történet, és a most megvásárolt kötettel is már régóta szemeztem. Szeretném szépen sorban Oksanen összes könyvét megvenni és elolvasni; bővíteni a most már kétkötetes (Mikor eltűntek a galambok; Norma) Oksanen-"gyűjteményemet".
Aztán a 3+1 akcióban szereplő könyveket néztem végig - vesztemre :-), de ez persze jó is volt, hiszen így akadtam rá arra a bizonyos ajándékkönyvre is.
Rumaan Alam regénye, a Távol a világtól már sokszor hívott, a fülszöveg alapján érdekelt, mit tartogat a szerző, így landolt a virtuális kosaramban a könyv. Furcsa módon 64 százalékon áll a Molyon, ami meglep, mert többre számítottam, de nem vagyok elkeseredve, mivel eddigi tapasztalatom az, hogy nekem sokszor tetszenek azok a könyvek, amik másoknak nem.
Spiró Györgytől is olvastam már korábban egy regényt, a Diavolinát, amiről ugyan nem írtam akkor itt, de kellemes olvasmány volt, igaz, először kicsit nehezen rázódtam bele az orosz nevekbe, de ez is hamar megoldódott, és örültem, hogy belekezdtem a könyvbe. Miért szerette a történetet? Talán mert 1978-ban születtem, és már éltem
a rendszerváltás előtt. Kisgyerekek koromban még voltam – ha csak
egyszer is – felvonuláson. Még voltam kisdobos, gyűjtöttünk őrsben
papírt, gyűjtöttem takarékbélyeget, tanultam oroszul… én még
éreztem/érezhettem, milyen egy másik rendszerben élni.
Jó volt találkozni írók neveivel, történetével; képzeletben elrepülni Sorrento-ba, Nápolyba, amit olyan nagyon szeretek. A Diavolina mellé az idők során megvettem a Feleségversenyt is, így már három kötet is van a szerzőtől a polcomon a Sajnálatos eseményekkel.
A Holtak vallatója című Richard Stepherd-kötettel először egy blogger videójában találkoztam, és már akkor tudtam, hogy nekem ez a könyv kell. Gimnáziumba jártam, és lehetőségünk volt, hogy kisebb csoportokban ellátogathassunk boncolára. Mivel ez emgem érdekelt, én is jelentkeztem, de sajnos éppen azelőtt leállították a projektet, hogy az a csoport sorra kerülhetett volna, amiben benne voltam. Ilyen előzmények után természetesen a Holtak vallatóját is megrendeltem. :-)
A két szépséges díszkiadás pedig kihagyhatatlan volt, mivel elértem a szükséges minimális összeghatárt, hiába van meg nekem itthon A gólyakalifa egy régi kiadásban.
Azt gondolom, jó kör volt az év utolsó rendelése, amit január elején vettem át, várom már, hogy legyen időm elolvasni ezeket a kincseket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése