Mészöly Ágnes nagyon jól állt hozzá a történet lényegét adó témákhoz, látszik az a hatalmas írói rutin, ami már évek óta megörvendeztet minket gyermek- és ifjúsági könyvekkel. A lila boríték a Móra Könyvkiadó Már tudok olvasni sorozatának 2. szintjének része, komolyabb, összetettebb mese, bonyolultabb kifejezésekkel és magasabb szintű mondanivalóval.
Főhősünk Levi, a kisfiú, akinek édesanyja hónapokra egy úrállomáson dolgozik, mivel űrhajós és kutató, a kisfiú azonban magányosnak érzi magát az édesanyja nélkül, apukája hiába tesz meg érte mindent, hogy felvidítsa kisfiát. A könyvben éppen Zebegénybe érkeznek - itt elvesztem, ugyanis Zebegény egyik szeretett településem -, hogy a férfi és Levi a szünidőt ott töltse, abban a házban, ahol a kisfiú édesanyja lakott gyermekkorában. Itt kezdődik a kaland, ugyanis Levi talál egy lila borítékot, és elolvassa az abban található rövid levelet.
A könyv erénye, hogy igyekszik segítséget adni annak a sztereotípiának a felszámolásában, hogy egy nő nem lehet túdós, nem érdekelhetik a természettudományok, hiszen ezek férfiszakmák. A másik, ami miatt szerettem ezt a mesét, az abból fakadt, hogy ismertem gyerekkoromból azt, amikor nem értenek meg, és rettentően egyedül éreztem magam kicsiként. Levi olyan szerencsés ebben a történetben, hogy a lila boríték segítségével egí kislánnyel ismerkedik meg és lesz levelezőtérsa, aki hozzá hasonlóan azzal küzd, hogy nem értik meg az érzéseit. A postásnő remek karakter volt, engem kicsit meg is kavart és elbizonytalanított a levelekkel kapcsolaos szerepe, de természetesen a történet végére minden tisztává válik az olvasó számára.
Különleges kalandot kapnak a kis olvasók: maga a mese is izgalmas, megéri az olvasást, de Mészöly Ágnes remekül szőtte bele a sci-fi műfaját is ebbe a mesébe. Szabó Imola pedig nagyon kedves illusztrációkkal díszítette Levi zebegényi tartózkodásának történetét.
Ha felkeltette érdeklődéseteket a kötet, a Móra Könyvkiadó honlapján megvásárolhatjátok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése