Slachta Margit 1884. szeptember 18-án született Kassán. Lengyel
nemesi származású ősei a Felvidék gazdag földbirtokosai voltak. Apja, Slachta
Kálmán már hivatalnok, a Kassai Takarékpénztár igazgatója. Anyja, sárosi
Saárossy Borbála, szintén földbirtokos családból származott. A házasságból hat
lánygyermek született, Margit másodikként. Apja a takarékpénztárt majdnem
csődbe vitte, és megrendült anyagi helyzete elől feleségével és három fiatalabb
gyermekével 1908-ban kivándorolt Amerikába.
Slachta Margit 1903-ban tanítói képesítést szerzett, majd
Kalocsán 1906-ban német–francia–történelem szakos polgári iskolai tanári
diplomát kapott. A kor kibontakozó katolikus szociális reneszánszának hatása
alá került, ami új hivatás felé vitte: ez volt a keresztény alapú szociális
nővédelmi munka. Két nő inspirálta, hogy a szociális pályát válassza: az egyik
Farkas Edith volt, a másik pedig Korányi Sarolta, a magyar nőnevelés kiemelkedő
alakja.
A Szociális Missziótársulat megalakulásakor Slachta
Margit az elsők között lépett be 1908. novemberében. A szervezet nem
szerzetesrend volt, hanem a világi és szerzetesi élet között helyet foglaló
egyházi szervezet, melynek bel- és kültagjai egyaránt voltak. Slachta szociális
nővér számos előadó körutat tett, és főként Erdélyben szervezte a Társulat
helyi csoportjait; közben pedig szerkesztette és nagyrészt írta lapjukat, a
Keresztény Nő-t (1918-tól Magyar Nő-t). Fontosnak tartotta a nők
érdekképviseletét és politikai jogaikat, az általános és titkos választójogot
is. Útja így vezetett a politikához. 1918 elején Slachta Margit belépett a
Keresztényszocialista Néppártba, aktív politikai életet élt. Az 1920 eleji
nemzetgyűlési választásokon megszerezte mandátumát, és az első női képviselő
lett. Első beszédét 1920. április 23-án mondta, amelyben elsősorban a munkásnők
intézményes védelmének bevezetését, a női munkafelügyelők alkalmazását
szorgalmazta. A kétéves ciklus alatt 28 nagyobb beszédet tartott.
1922. február 16-án lejárt nemzetgyűlési mandátuma, és Farkas
Edith főnöknő nem engedélyezte számára az újraindulást, végül 1923. május 5-én
Slachtát és több társát kizárták a Szociális Missziótársulatból, akik ezután
megalapították a Szociális Testvérek Társaságot, élén Slachta Margittal. A
Társaság és Slachta kiemelkedően fontos szerepet töltött be az 1940-es évek
első felében a nácizmus és a nyilasok elleni harcban, az üldözöttek mentésében.
Társelnöke volt a zsidómentést és védelmet szervező Magyar Szent Kereszt
Egyesületnek. 1943-1944-ben számos prelátust meghazudtoló bátorsággal állt ki a
zsidók mellett, fellépett a munkaszolgálatosokkal való emberséges bánásmódért.
Az embertelenség áldozatául esett munkatársa, Salkaházi Sára szociális testvér,
akit a nyilasok az általa bújtatott négy zsidóval és egy katolikus
hitoktatónővel együtt 1944. december 27-én a Dunába lőttek.
Slachta Margit 1945 elején visszatért a politikai életbe.
Először a szerveződő kereszténydemokrata Néppártban tevékenykedett, de végül a
Polgári Demokrata Párt listáján lett 1945 őszén képviselő.
Az 1947. augusztus végi országgyűlési választásokon a
Keresztény Női Tábor önálló pártként indulhatott, és Slachta Margit
harmadmagával bekerült a parlamentbe az utolsó többpártrendszerű választáson.
1949 elején a Keresztény Női Tábor megszűnt, januártól
Slachta már bujkálni kényszerült. Májusban két társával Ausztriába menekült,
majd onnan az Egyesült Államokba ment.
Az emigrációban már nem folytatott aktív politikai
tevékenységet.
1974. január 6-án, 90 éves korában hunyt el Buffalóban, a
Szociális testvérek ottani házában.
Halála után 11 évvel, 1985-ben Izrael államtól megkapta
az Igaz Ember kitüntetést, és emlékére fát ültettek a Yad Washem kertjében.
1995. március 15-én Slachta Margit és a Szociális Testvérek Társasága
emlékérmet kapott a magyar kormánytól, május 7-én megkapta a Magyar Köztársaság
Bátorság Érdemjelét.
Források:
- Balogh Margit: A „keresztény” feminizmus. In. História XXII. évfolyam 2000. 5-6. sz. p. 56-59.
- Balogh Margit: Egy katolikus feminista – Nővédelemtől a pártpolitikáig. Slachta Margit és kora keresztény nőképe. In. Réfi Attila – Sziklai István (szerk.): Pártok, politika, történelem. Tanulmányok Vida István egyetemi tanár 70. születésnapjára. MTA–ELTE Pártok, Pártrendszerek, Parlamentarizmus Kutatócsoport, Budapest 2010. p. 29-54
- Balogh Margit: Ínségakcióktól a politikai közéletig. Slachta Margit (1884–1974) szociális testvér pályája. In. Szilágyi Csaba (szerk.): Szociális kérdések és mozgalmak Magyarországon (1919-1945). Gondolat Kiadó – Barankovics István Alapítvány – Faludi Ferenc Akadémia, Budapest 2008. p. 213-230.
- Balogh Margit: Slachta Margit a nemzetgyűlésben, avagy az első női képviselő (1920–1922). In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére. ELTE BTK, Budapest, 2000. p. 29–38.
- Balogh Margit: Slachta Margit, a „keresztény feminista”. In: Asszonysorsok a 20. században. BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék – Szociális és Családvédelmi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, Budapest, 2000. p. 229–237.
- Bárdos István – Beke Margit: Egyházak a változó világban. A Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencia előadásai, Esztergom 1991, május 29-31. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat – József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya 1991. p. 569-572.
- Földesi Margit – Szerencsés Károly (szerk.): Keresztény közéleti személyiségek a XX. században. Kairosz Kiadó, Budapest 2011. p. 179-184.
- Gergely Jenő – Izsák Lajos – Pölöskei Ferenc: Századformáló magyarok – Arcképek a XX. századból. Gesta Könyvkiadó, Budapest 2002. p. 303-308.
- Margit testvér életrajza. http://szocialistestverek.hu/10010-margit-testverrol/28-margit-tv-eletrajza
- Mona Ildikó: Slachta Margit. Corvinus Kiadó, Budapest 1997. 289 p.
- Murányi Gábor: Amazon a Házban. In. HVG XXII. évfolyam 2000. 12. sz. p. 103-105.
- Schlachta Margit. In. Magyar Életrajzi Lexikon http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13550.htm
- Slachta Margit. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/slachta_margit
- Slachta Margit. https://barankovics.hu/keresztenydemokracia-adatbazis/ki-kicsoda/slachta-margit
- Slachta Margit. https://hu.wikipedia.org/wiki/Slachta_Margit
- Slachta Margit. In. Markó László (főszerk.): Új Magyar életrajzi Lexikon V. kötet P – S. Magyar Könyvklub, Budapest p. 1190-1191.
- Szilágyi Rita: A politika forgatagában. Duna International Könyvkiadó, Budapest 2011. p. 27-41.
- Horváth Ágnes: A keresztény nőmozgalmak a dualizmus kori Magyarországon. In. Karlovitz János Tibor (szerk.): Kulturális és társadalmi sokszínűség a változó gazdasági környezetben. International Research Institute, Komarno 2014. p. 309-316. http://www.irisro.org/tarstud2014kotet/40HorvathAgnes.pdf
