Igen, igen és igen. Ilyennek kell lennie egy jó, gyerekeknek íródott szabadulókönyvnek. A Pagony Kiadó részéről remek döntés volt, hogy Bojti Anna megjelenik náluk, a legjobb helyen ahhoz, hogy eléggé hangsúlyt kapjon ezeknek a könyveknek a nagyszerűsége. A Csend apó kertje a szerző negyedik ilyen könyve, és ahogy telnek az évek, a kötetek egyre jobbak lesznek, pedig én már az Éjszaka az állatkertben-t is szerettem; mégis minden újabb könyvvel egyre jobb élményt kaptam. Hogy tud valaki ilyen jól írni? És hogy tud valaki ennyire jól összerakni egy ilyen nehéz műfajú kötetet? Irigylem és csodálom az író tehetségét.
Hiszen én gyerekkorom óta az egy ujj, két ujj, öt ujj, tíz ujj technikával olvasom a KJK-könyveket (utálok meghalni ugyanis), de mégis mindig belekavarodok a végén a sok ujjamba, amiket beledugdosok a lapok közé, és akkor valaki mindezt megírja? Méghozzá egy magyar szerző. Csodálatos.
Kb. két éve bejártam a Budai zöld túraútvonal budapesti szakaszát a Gellért Szállótól Nagykovácsiig, és a fővárosi, budai szakasz hangulatát adta nekem ez a könyv a szövegben megelevenedő utcákkal, épületekekkel, mintha teljes természetességgel én is belebotolhatnék utam során egy elvarázsolt kertbe az utcákat járva. Számomra ez volt ennek a könyvnek egy egyik legnagyobb pozitívumat.
Bojti Anna azonban nemcsak ebben jó, hanem a feszültségkeltésben és a feszültség megtartásában is. Néha ugyanis kifejezetten féltem - ha mondhatom ezt - olvasás közben, kicsit king-i érzésem támadt, klausztrofóbiát éreztem és menekülési vágy fogott el a fullasztó légkör miatt. Szóval nagyon jól átadta az író a titokzatos kert hangulatot, a kerti labirintus különböző pontjainak légkörét, lakóit. Gyerekkénti is imádnám ezt a könyvet, de felnőttként is nagyon szerettem.
A szöveg által keltett hangulatot Fülöp-Ferth Tímea illusztrációi tették még nyomasztóbbá, realisztikusabbá, tökéletesen illeszkedik a rajz a szerző által leírt szöveghez. Most pedig talán azt gondolja, aki elolvassa ezt a bejegyzést, hogy nem adja a gyereke kezébe, hiszen ez egy horrorkönyv, én mégis csak javasolhatom, hogy ha egy izgalmas, lebilincselő és olvasásra sarkalló könyvet szeretne a gyereknek mutatni, adja neki ezt (vagy Bojti más könyveit), és biztos, hogy a gyeree imádni fogja, és ahogy befejezte, kérni fogja a következőt. Hiszen bármennyire is feszült a légkör, vannak benne kedves szereplők, és nem halunk meg, mint tehetjük egy Ian Livingstone-könyvben. Ez gyerekeknek íródott. Itt az élmény a cél, a kaland, a nyomozás, egy lány megmentése és egy titok kiderítése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése