2014-ben emlékeztünk a hetvenedik évfordulóra

Három éve különösen el szerettem menni a nemzetközi Élet Menetére, mivel abban az évben volt hetven éve, hogy elkezdődtek a magyarországi deportálások. Akkor, 2014-ben, az auschwitz-birkenau-i megemlékezés központjában ez az esemény állt.
Az az utazás különösen megrázó volt - talán szándékosan volt ilyen a szervezés. Amikor sok éve először mentem el egy kolléganőmmel a megemlékezésre, busszal mentünk, hotelben aludtunk, majd másnap mentünk - szintén busszal - a megemlékezésre Krakkóból. Az odaút napján volt egy kisebb városnézés is Krakkóban. Harmadik napon utaztunk vissza Budapestre.
2014-ben azonban este vontra szálltunk, az éjszakát az utazás töltötte ki, majd reggel érkeztünk Osviecim vasútállomásra. Ezen a reggelen azonnal a táborba, Auschwitz-ba buszoztunk, és így sétáltunk át Birkenauba. A megemlékezés végén azonnal indultunk is vissza, vonattal, Budapestre.
Szörnyű érzés volt vonatra szállni Budapesten, és leszállni Osviecimben - Auschwitz-ban. Mintha engem deportáltak volna a haláltáborba. Megrázott, nem fogom elfeledni.

Idén, 201-ben, szerencsére ismét a buszos szervezés fog megvalósulni, várom már, milyen élménnyel gazdagodom ebben az évben.

Számomra fontos, hogy időről időre elmenjek a Menetre, ezt kevesen érthetik meg. De nem is akarom, hogy mindenki megértse. Korábban néha próbáltam elmagyarázni, de eddig - egy-két emberen kívül - senki sem értette meg, csak nézett rám, mintha csodabogarat nézne. Aki nem érti és érzi, annak hiába próbálom elmondani, hogy ez miért fontos. Innentől nem is fogom megpróbálni. Nekem ne forgassák ki a szavaimat.

Mellékelek pár képet a három évvel ezelőtti March of the Living-ről. :-)