A következő címkéjű bejegyzések mutatása: olvasások. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: olvasások. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. december 31., szombat

2016 novemberi és decemberi olvasások és mindenféle más


November közepén mentem vissza dolgozni; nem mondom, hogy könnyen rázkódtam vissza, bárhogy is, csak megszokja az ember, hogy nem kell minden nap korán kelni, és azt tesz, amit szeretne. :-) Ezt leszámítva hiányzott már a munka, s örültem is, hogy visszatértem. Az év tizenegyedik hónapjában még elég sok hangoskönyvet olvastam, de már visszatértem a papírforma könyvekhez is. Ezen kívül pedig megfogadtam, hogy nem fogok hanyagolni a hangoskönyveket, továbbra is fogom hallgatni a számomra érdekes történeteket.
Ebben a hónapban a következőket hallgattam:
És ezek voltak azok, amiket elolvastam. Igyekeztem nagyobb betűmérettel, olvashatóbb betűtípussal szedett, szélesebb sortávolságú könyveket választani:
A bűnöst azért is szerettem volna már régóta elolvasni, mert egy kedves barátom adta nekem karácsonyra, ráadásul annyira aranyos volt: interneten rendelte, így nem tudott belenézni, és amikor megkapta, szíve szerint valami mást adott volna, mert nem hitte, hogy ez a könyv ilyen. Én is megdöbbentem, hogy ez csak ennyi, de örültem, hogy végül nem vett mást, hiszen ezt választotta először, és ezzel a történettel ez a könyv még értékesebb. :-)

Kb. két héttel a visszatérésem után a főigazgató asszony titkárnője hívott telefonon az irodámban, hogy menjek be. Uhh, gondoltam, még alig dolgozok, nem is olvastam be még senkinek (még a csudakedvesszimpatikusmegértőempatikus kolléganőmnek sem), mit csinálhattam, amiért be kell mennem. :-D Elég hossz a folyosó, amin mennem kell, sok időm volt agyalni, de arra jutottam, hogy még nem csináltam semmit sem. :-)) Szóval nem tudtam, miért hívnak. Aztán kiderült, hogy lesz egy minőségbiztosítással-teljesítményértékeléssel kapcsolatos rendezvény a BME-OMIKK-ban, és arra kell elmennem a főigazgató asszonnyal. Habár nem igazán van a minőségbiztosításban és bennem közös pont, de ha menni kell, hát menni kell. Szeretnénk elnyerni a Minősített Könyvtár címet, és most ezen dolgozik a könyvtárunk. Nos, ezt a történetet csak azért meséltem el, hogy tudjam kötni az egyik, ez előtt az esemény előtt olvasott könyvhöz. A rendezvény után ugyanis a BME-OMIKK-ban a főigazgató úr egy könyvtári séta keretében bemutatta a könyvtárat az érdeklődőknek, akiknek még volt ideje, és ott maradtak.
A séta során ugyanis kiderült, hogy az épületet az az építész tervezte és valósította meg, aki a Központi Vásárcsarnokot is! (Nagy Gergely: Budapesti vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig) Pecz Samu! Nagyon érdekes volt, és izgalmas! A nagyolvasót például az építők nem voltak hajlandóak így, alátámasztás nélkül megépíteni, mert esküdtek rá, hogy össze fog omlani. Petz azonban biztos volt a dolgában, és az építők csak akkor voltak hajlandóak a munkára, amikor Petz Samu aláírta, hogy az építőket nem terheli felelősség. És lám, még mindig áll az épület úgy, ahogyan kell. :-) Volt már érdekes keletkezésű tűz is a könyvtár épületében, és sok-sok filmforgatás színhelye is volt az épület.
Azt kell tehát mondanom, hogy nem bántam meg, amiért el kellett mennem. :-)

Decemberben is több könyvet tudtam olvasni, hallgatni:
Hangoskönyvek:
Könyvek papírformában:
A Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései című kötetet abba kellett hagynom, sajnos most annyira nem voltam vele kompatibilis, hogy olyan nincs is. Volt, aki azt írta, ő nagyon szereti Poe-t és elbeszéléseit, másnak ez a könyv szintén nem jött be - úgy látszik kifogtam egy "megosztó" könyvet. Nem tudom, fogok-e még próbálkozni Poe-val, mivel A Morgue utcai gyilkosság-ot szerettem, amikor olvastam. Talán csak az író elbeszélései jelentik a gondot.

Öt könyv van december végén, amit elkezdtem, de 31-éig még nem fejeztem be:
Ludmann Mihály: Művészek a háborúban című könyvének nagyjából a harmadánál tartok. J. R. dos Santos: Az isteni formula című regényével még nem haladtam sokat, de eddig tetszik. Khaled Hosseini: Papírsárkányok... Ahh ebbe a könyvbe bele fog szakadni a szívem. Már majdnem a felénél járok, de a lelkem többször átesett már életmentő műtéten, hogy kibírjam Hosseini-t.
A harmadik Ottlik Hajnali háztetők-je, amit hangoskönyvben "olvasok", 31-én kezdtem el, de néhány könyvet szerettem volna befejezni, így a befejezés ennek a könyvnek az esetében átcsúszik elsejére. Illetve A fagyöngyös gyilkosság című elbeszélésgyűjtemény az, amit biztosan csak a 2017-es esztendő első napján fogok befejezni, de hát nem olyan nagy baj, ha az ember átolvassa magát a következő évbe. :-)

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , ,

2016. november 26., szombat

2016 októberi olvasások



♫♫♫♫ Az október a hangoskönyvek hónapja volt ♫♫♫♫
Baricco kisregénye jó lett volna, de Csányi Sándor felolvasására nem tudok más kifejezést használni: minősíthetetlen volt. A többi esetében viszont jól eltalálták a felolvasó személyét, és nem csak a személyét, de színvonalas felolvasást is hallhattam.
Háy novellái nem voltak rosszak, de sajnos nem vagyok nagy rajongója a novelláknak; ha ezt leszámítom, és tényleg nem veszem figyelembe magával a műfajjal szembeni ellenérzésemet, a könyv igazán tetszett. Fogok még hangoskönyvet hallgatni, könyvet olvasni a szerzőtől.

Habár szörnyű volt a baleset, majd a műtét, de - és kérem, ne értsen félre senki sem - boldog is vagyok ugyanakkor, és szerencsésnek érzem magam: olyan könyveket hallgathattam meg ebben a hónapban, amik már 15-20 éve tervben vannak, csak mindig eltoltam a megismerésüket. Valószínű, hogy ha ez nem így történik szeptember végén, október elején, akkor újabb 15-20 év telt volna el úgy, hogy nem olvasok Hrabaltól, nem olvasom el a Téli berek-et vagy A gyertyák csonkig égnek-et, vagy éppen nem hallgatom meg a Sziget-kék-et, amit olyan nagyon szerettem gyerekkoromban, csak azóta már elfelejtettem, mennyire jó könyv.

Minden rosszban van valami jó. Sose egy történés rossz oldalára koncentráljunk, és ne arra helyezzük a hangsúlyt, hanem próbáljuk meg az adott szituációból a legtöbbet-legjobbat kihozni. Vegyük észre a jót, nevessünk a humoros szituációkon. És persze vegyük komolyan a problémánkat, de ne misztifikáljunk túl semmit. Annyira vegyük komolyan, amennyire szükség van rá. Azzal nemcsak fizikailag, de lelkileg is védjük magunkat.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , ,

2016. szeptember 30., péntek

2016 szeptemberi olvasások


Nos, mivel már a hónap utolsó napja van, és kicsit több bennem a hangulat a blogíráshoz, megírom a satnya kis szeptemberemet. :-)
Három könyv volt:
Szergej Antonov: Sötét alagutak https://moly.hu/konyvek/szergej-antonov-sotet-alagutak/en-es-a-konyv/csgabi
Georges Simenon: Maigret és az idegek harca https://moly.hu/konyvek/georges-simenon-maigret-es-az-idegek-harca/en-es-a-konyv/csgabi
Arnaldur Indridason: Gyalázat https://moly.hu/konyvek/arnaldur-indridason-gyalazat/en-es-a-konyv/csgabi
A Sötét alagutak-at még augusztus végén kezdtem el olvasni, a szeptemberi Molyklubra, de persze ezt sem sikerült befejeznem időre. Viszont: jó volt!! Pedig nem igazán szeretem a sci-fi-ket, de ez mégis tetszett. Azt hiszem, fogok még a Metro-ból olvasni.
A második egy Maigret-könyv volt, jó volt ismét kézbe venni egyet, kellemes volt a történet, és már amúgy is hiányzott  Simenon Párizsa, Franciaországa.
Az utolsó egy skadináv krimi volt, ami kéthetes sikerkönyv volt a FSZEK Lehel úti tagkönyvtárából. Ha tudom, mennyire jó, és milyen gyorsan haladok vele, nem kérek szívességet, és kérem, hogy hosszabbítsák meg. :-) Jó kis krimi volt, és nem volt olyan sötét hangulat (a téma ellenére), mint az eddigi Arnaldur Indridason-könyveknek.



Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , , ,

2016 augusztusi olvasások

Az augusztus nem volt egy termékeny hónap - már ami az olvasásaimat illeti. Nemrég rájöttem azt hiszem), hogy miért... Kicsit besokalltam a molyos kihívásoktól. Kezdem ezt a kényszer zavarónak érezni. Így tehát nemrég több kihívásról is lejelentkeztem, hogy legalább az utolsó 4 hónapom kevesebb stresszben teljen.
Augusztusban az első könyvem egy kedves gyerekkönyv volt: Turbuly Lilla: Talált szív. A Dagály utcai gyerekkönyvtárban találtam a könyvajánló forgóállványon, és megtetszett.
https://moly.hu/konyvek/turbuly-lilla-talalt-sziv/en-es-a-konyv/csgabi
Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplóját még július végén kezdtem el, hogy az augusztusi molyklubra elolvassam, de sajna nem sikerült addigra, de a lényeg, hogy nagyon tetszett a könyv. A főhősnek voltak nagyon negatív vonásai, de összességében a könyv jó volt.
https://moly.hu/konyvek/gerloczy-marton-a-csemegepultos-naploja/en-es-a-konyv/csgabi
Csorba Győző: Négy kis cica... Nos, erősen felejtős volt a könyv, nem tetszettek sem a versikék, sem pedig a képek, amik illusztrálták. Úgyhogy nem is hozom most az értékelésemet, legyen elég az, hogy nem volt jó. :-))
Viszont Donnie Eichar: Halálhegy-e remek volt! Bárkinek tudom ajánlani, akiket érdekel egy izgalmas, valós eseményen alapuló oknyomozó könyv. Bevallom, én elképzelhetőnek tartom az író végső következtetését, de nem vagyok sem tudós, sem nem nyomoztam az ügyben, csupán olvasás után így érzem.
https://moly.hu/konyvek/donnie-eichar-halalhegy/en-es-a-konyv/csgabi
B. S. Aldrich Ella kisasszony-a már egy ideje feküdt a polcomon, mint könyvtárközi kölcsönzés útján kapott könyv, többször is meghosszabbíttattam, és csak most szedtem össze magam ahhoz, hogy elolvassam. ha viszont tudtam volna, hogy ilyen kellemes kis olvasmány lesz, nem húzom eddig. Nem kell ettől a regénytől sokat várni, mégis: sokat tudott adni olvasás közben.
https://moly.hu/konyvek/b-s-aldrich-ella-kisasszony/en-es-a-konyv/csgabi
Utolsó augusztusi könyvem egy vékonyka kis szakácskönyv volt; Korpádi Péter 15-20 perces ételek című könyve. Jó kis recepteket találtam benne, néhányat a Molyon is megosztottam, és tervezem még, hogy néhányat lefotózok, és feltöltöm.

Nos, látható, ez tényleg nem volt egy durva hónap: kellemesen telt, bár voltak párnapos hullámvölgyek, amikor nem volt kedvem olvasni. Ilyen lesz a szeptember is, ebben a hónapban sem olvastam túl sokat, és szintén voltak kihagyások. Örülök, hogy lemondtam pár kihívást, hátha most már "felszabadulok".
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , , , ,

2016. augusztus 9., kedd

2016 júliusában olvastam + szabadságom története

Arthur Conan Doyle: A Sátán kutyája https://moly.hu/konyvek/sir-arthur-conan-doyle-a-satan-kutyaja/en-es-a-konyv/csgabi
Kurt Vonnegut: Áldja meg az isten, Mr. Rosewater! https://moly.hu/konyvek/kurt-vonnegut-aldja-meg-az-isten-mr-rosewater/en-es-a-konyv/csgabi
Barbara Demick: Nincs mit irigyelnünk a világtól https://moly.hu/konyvek/barbara-demick-nincs-mit-irigyelnunk-a-vilagtol/en-es-a-konyv/csgabi
Ingmar Bergman: Vasárnapi gyerekek https://moly.hu/konyvek/ingmar-bergman-vasarnapi-gyerekek/en-es-a-konyv/csgabi

Ahogy nézegetem a Molyt, döbbenek csak rá, hogy júliusban elég keveset olvastam. Igaz, nem is volt rá sok időm. Júliusban is jártam a hétvégenként pluszmunkára, és voltam a veszprémi vándorgyűlésen is. És igaz, hogy voltam egy hetet szabadságon, de azalatt az idő alatt jobban elfáradtam, mintha dolgoztam volna. :-) Ennek ellenére remek egy hét volt:
Hétfőn egy barátnőmmel, Andival találkoztam, aki kedden utazott vissza a családjával az USA-ba, beszélgettünk kicsit, csak most volt rá ideje. Aztán bementem a munkahelyemre, leadtam a veszprémi vasúti jegyet és a számlát, hogy átutalják az összeget. Utána kettőkor elmentem a Dagály utcai könyvtárba, de fél négykor olyan hihetetlen álmosság tört rá, hogy ha leülök egy székre, tuti másfél órát aludtam volna egy sarokban, úgyhogy hazajöttem. :-) Aludtam is két órát, ahogy lefeküdtem. :-))
Kedden elmentem a Lehel térhez, mert van ott egy Rukkola átvevőpont, elhoztam egy könyvet, amit happoltam. Aztán a kolléganőmhöz mentem a Lehel úti FSZEK tagkönyvtárba, beszélgetni kicsit. Plusz szereztem is pár remek ingyen elvihető könyvet. :-)) Szerdán pedig Gyöngyösre utaztam, találkoztam @Dórica mollyal és a két kisfiával. Jó kis nap volt, de nagyon elfáradtam. :-)



Leszálltam délben a buszról Gyöngyösön, és éppen sms-t kezdtem írni Dórinak, amikor hívott. Ahogy beszéltünk, és mentem, amerre mondta, láttam egy gyanúsan telefonáló csajszit :-), és elkezdtem integetni, mire visszaintett, úgyhogy megtaláltuk egymást – és nem égtem be, hogy vadidegeneknek integetek őrült módon. :-))
Pisti, az ovis rögtön nagyon nyitott volt, beszédes, aranyos.
Megmutatott két nagy műanyag dömpert az udvaron, benne kavicsok, teli töltve vízzel – ahogy Pisti mondta, akváriumok lesznek. Dóri azt mondta, Pisti arra készül, hogy szeretne egy macskát. Mire ránézek Dórira, azt mondja: Ne keress benne logikát. :-D
Aztán megmutatott a kisfiú néhány játékot a nappali közepén, és kérdeztem tőle, nem rakunk-e rendet anyának, ne legyen tele a szoba játékkal? Mire Pisti azt mondja: Igen, kupi van. :-D
Úgyhogy elraktuk a játékokat közösen a nagy ládába. :-) Dóri meg is dicsért minket, mert közben az emeleten lefektette Barnust.
Pisti nasit szeretett volna, Dóri tejszeletet akart adni neki, a kisfiú viszont megtalálta a chipset, úgyhogy Dóri megkérdezte, kérek-e tejszeletet, mondtam igen, és megkérdeztem Pistit, eszünk-e közösen tejszeletet. Úgyhogy eltereltük a chipsről a figyelmet. :-))  Nyomdáztunk is, mindhárman nyomtunk kis képeket, helikopter, vitorlás, kvad, traktor, busz, stb. Akkor ittunk kávét, és odaadtam, amit nekik vittem ajándékot. Utána kiszíneztük a nyomdázott képeket. Felkelt Barnus, felmentünk hozza, körbejártuk a házat és a kertet – A kicsi tök jól érezte magát az ölemben. :-)
Megjött a pizza, ebédeltünk.
Aztán tovább beszélgettünk, meg játszottunk, a kicsi visszaaludt. Pisti tableten meséket is nézett, utána meg elindultunk a buszhoz.
Nagyon jó nap volt, de nagyon el is fáradtam. :-)
Csütörtökön Andi barátnőmet (egy másik Andit :-)) látogattam meg Újpesten, elugrottam hozzá délután, beszélgetni kicsit. Délelőtt pedig kirántom azt a nagy cukkinit, amit Dóritól kaptam. Gondoltam, ha jól sikerül, viszek ebédet Andinak. :-) És bizony jól sikerült, de hát kiváló alapanyagból nem is nehéz. A felét elvittem Andihoz, aki úgy járt rá, mintha valami nassolni való lett volna - öröm volt nézni a rántott cukkinit falatozó kismamát. És hát nem is könyvtáros lennék, ha nem rendeztem volna át kicsit a könyvespolcot. :-D
Pénteken két könyvtárba mentem: a Dagályba és a Lehel útra. Mind a két helyen hagytam félretett ingyen elvihető könyveket magamnak, hazahoztam őket. :-)))
Így már mindenkinek érthető, miért is voltam hulla fáradt a hétvégére, és akkor pedig mentem leltározni.
Kevés idő jutott az olvasásra, ugyanakkor nem bánom. Néha így jut idő rá, néha úgy. A fontos, hogy az ember élvezze, és ne kötelességnek gondolja, mert akkor elveszti a varázsát.

Bejegyezte: dátum: 2 megjegyzés:
Címkék: , , , , , , ,

2016. július 1., péntek

2016 júniusában olvastam

A június olvasás terén nem volt éppen termékeny hónapom, csupán néhány könyvet sikerült elolvasnom; kevesebbet, mint terveztem.
Yrsa Sigurdardittír: Az utolsó rítus https://moly.hu/konyvek/yrsa-sigurardottir-az-utolso-ritus/en-es-a-konyv/csgabi
 Agatha Christie: Ellopott gyilkosság https://moly.hu/konyvek/agatha-christie-ellopott-gyilkossag/en-es-a-konyv/csgabi
Hanif Kureishi: Intimitás https://moly.hu/konyvek/hanif-kureishi-intimitas/en-es-a-konyv/csgabi
Yasmina Khadra: A merénylet https://moly.hu/konyvek/yasmina-khadra-a-merenylet/en-es-a-konyv/csgabi
Agatha Christie: Harmadik lány https://moly.hu/konyvek/agatha-christie-harmadik-lany/en-es-a-konyv/csgabi
Elkezdeni pedig Bergman: Vasárnapi gyerekek című könyvét kezdtem el, TEO keretében. Eddig a harmadánál tartok, és rendkívül tetszik.





Hamarosan befejeződik az az Agatha Christie kihívás, amire el szeretném még olvasni néhány könyvet, így érthető, hogy kicsit bosszantott, hogy nem sikerült a tervezetet tartanom. Remélem, sikerül befejeznem, ha már több, mint 25 könyvvel végeztem erre a kihívásra. :-) A Harmadik lány sosem volt kedvenc regényem, most sem tetszett igazán. Ahogyan az értékelésemben is írtam, szerintem abszolút kihagyható - de így voltam a Bertram Szállóval is, ami Miss Marple-sztori. A másik könyvem a szerzőtől a hónapban Az ellopott gyilkosság volt, ami viszont az egyik kedvencem. Most is élvezet volt olvasni. Ah, azt az idióta, idegesítő csajt én is kinyírtam volna. :-D
Yrsa Sigurdardóttir könyve abból a szempontból érdekes, hogy jópár éve az első skandináv krimim lett volna - ha végig tudom olvasni, és nem hagyom abba a 20. oldal könyvékén. Csakhogy nem tudott lekötni, illetve... nem is tudom. Nem csak ez, de túlságosan előre gondolkodtam, és úgy éreztem, hogy képtelen lennék erről olvasni. Mivel pedig félbehagytam, nem tudtam, hogy nem kell félnem, tartanom tőle, hogy a boszorkány vonal megviselne. Helyette más szempontból fogott meg, a családi szállal.
Khadra A merénylet c. regénye? Még mindig fáj, ha eszembe jut, és sírhatnékom támad. De pont ezért mondom: Olvassa el mindenki, mindenkinek ismernie kell ezt a könyvet.
Ami Haníf Kureishi könyvét illeti, tudok párhuzamokat vonni egy közeli ismerősömmel, és ez végig bennem volt az olvasás során. Ne ijedjen meg senki a történettől, a szókimondó szexualitástól. Ne legyünk álszentek: ez hozzá tartozik az életünkhöz. Kureishi csak leírja egy férfi gondolatait, visszaemlékezéseit - és egy egészséges emberhez hozzá tartozik a szexualitás is. Remek könyvnek tartom az Intimitást, és majd egyszer kiegészítem az értékelésemet személyesebb gondolataimmal is. Ami pedig azt illeti: nem véletlenül, mondhatni: megérdemelten, került fel az 1001-es listára is.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , ,

2016. június 8., szerda

2016 májusában olvastam



A május rendkívül vegyes képet mutat. Egy újraolvasásom volt, Agatha Christie egy krimije, A fogorvos széke. Érdekes volt látni, mennyi mindent kihagytak a filmből, ami a könyvben pedig szerepel. Ettől eltekintve a könyvet, a filmet is szeretem, főleg, mert David Suchet játssza a hírneves belga detektívet. Igen, hölgyeim és uraim, ezt meg kell jegyeznie mindenkinek: nem francia, hanem belga a mi nyomozónk és az ő híres szürke agysejtjei. http://moly.hu/ertekelesek/2062258 
Ezt a könyvet leszámítva mindegyik olvasásom új volt; sőt: nem csak a könyvek, de a szerzőik is újak voltak nekem. Albert Camus Közöny-e alapvetően egy 1001 könyves kihívásra ment. A Zoe Jenny által írt Virágporszoba lett volna a kiválasztottam, de olvasás után jöttem rá, hogy elnéztem, és bizony ez a könyv közel sem 1001-es. Így kézbe vettem egy régi adósságomat, és Camus regényével is megismerkedtem. Utólag azt mondom: nem bántam meg, hogy figyelmetlen voltam a Virágporszobával kapcsolatban. A Közöny remek volt!
http://moly.hu/ertekelesek/2061132
http://moly.hu/ertekelesek/2060268

Csupán azért volt kicsit bosszantó a dolog, mert éppen május végén, a Molyklub másnapján lettem rosszul, és két napig táppénzen voltam, és kicsit aggódtam, vajon nem csúszom-e ki @gybarbii kihívásából. De @gybarbii nagyon kedves volt, és ha meg is történt volna, behozhattam volna a csúszást. Azonban a Közöny-nyel sikerült tartanom a havi olvasást.

A már említett Molyklubra Akunyin Az államtanácsos című krimijével készültem, ahh, remek ez az író. Milyen szerencse, hogy nem volt sok időm, és csak levettem egy orosz szerző könyvét a polcról. ha sokat gondolkodom, mit válasszak, biztosan nem tetszett volna ennyire. http://moly.hu/ertekelesek/2058640
Bűnügyi történetben bővelkedett a május, két skandináv krimit is olvastam ekkor. Hakan Nesser: A felügyelő és a csend és illetve Lisa Marklund – James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól kötetei voltak a tavasz utolsó hónapjára rendelt északi választottaim. Ahhoz képest, mit váltam, a szerzőpáros regénye egész jó volt http://moly.hu/ertekelesek/2050041 , de a Nesser-krimi... azt kell mondjam, kihagyható. Sajnos. http://moly.hu/ertekelesek/2041494

Persze májusban is volt egy „elnézésem” egy könyvvel kapcsolatban – miért ne lett volna? Nem én vagyok, ha nem így történik. :-) John Dickson Carr A London Bridge rejtélye című könyvét olvastam el @petamas egy kihívásához. Már csak egy J. D. Carr kellett, hogy teljesítsem a kihívást, hát ezt választottam, mivel már sok-sok éve bakancslistán van nálam ez a könyv. El is olvastam szépen, nem is tetszett annyira. Aztán kiderül, hogy oké, hogy John Dickson Carr, csak nem az, amit kellett volna olvasnom a Mesterdetektívek kihíváshoz. :-) Na, ami azonban a lényeg (legyünk pozitívak), hogy legalább a Bakancslistás kihíváshoz kipipálhattam egy könyvet. :-) http://moly.hu/ertekelesek/2054812

Így telnek az én napjaim, hónapjaim. Ha nincsen „baj”, akkor csinálok, és elnézem a címkéket, szerzőket, könyveket… :-D Ez olyan csehgabis. :-)
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: ,

2016 áprilisában olvastam



Őrület, hogy elment az idő, én meg így elmaradtam a havi összesítőimmel. Április, május, nem menekültök! Nagyon furcsa: mintha ezer év eltelt volna, hogy ezeket a könyveket olvastam, közben pedig még csak június eleje van – ugyanabban az évben.  Nézegetem az olvasásaimat, és viszonylagos távolságból látom őket. Ami talán nem is baj, mert megérhet egy-két olyan könyv, ami akkor esetleg nem tetszett maradéktalanul. Így volt-van ez a Barcelona árnyai című spanyol krimivel is. Akkor így értékeltem: http://moly.hu/ertekelesek/2038142 Most viszont azt mondom, egy kicsit közelebb érzem magamhoz. A néhány nappal ezelőtti könyvtárlátogatásomon villant ez belém, amikor a júniusi Molyklub krimi témáján gondolkodtam. Előfordulhat, hogy ehhez krimihez is meg kell érnie az olvasóban a témának, szövegnek? Úgy látszik, van ilyen is.

A hónapot a Tolvajok telével kezdtem, egy TEO keretein belül. Jó választás volt ez a könyv, a történet olvastatja magát. Hihetetlenül bele lehet élnie magát az olvasónak a történetben, mintha én is ott lettem volna a téli Szentpétervárott. Ne kezeljétek gyanakodva a „túl jó” értékeléseket a Molyon, mert ez tényleg egy ennyire jó könyv. :-) Szívből ajánlom mindenkinek. http://moly.hu/ertekelesek/2024668

Próbáltam áprilisban egy kicsit utána olvasni az (online) marketingnek, de hát, na… szerintem beleválasztottam a legrosszabb, legsemmitmondóbb könyvekbe.  :-) Tóth Mihály: Facebook marketingje és Online marketingje bizony olyan olvasásoknak bizonyultak, amikre sajnáltam az időt, de ez van. Van otthon még 1-2 marketinggel foglalkozó könyv, azokba szerintem szerencsésebb lesz belemélyedni. http://moly.hu/ertekelesek/2025904 http://moly.hu/ertekelesek/2017905

Három másik szakkönyv is a kezemben volt, amik nagyon tetszettek, öröm volt olvasni őket. Az Állam- és nemzetépítés a Nyugat-Balkánon annyira megihletett, hogy még egy Balkán zónát is létrehoztam első felindulásomban a Molyon.  http://moly.hu/konyvek/remenyi-peter-szerk-allam-es-nemzetepites-a-nyugat-balkanon/ertekelesek Salát Gergelynek a kínai alkotmányról szóló könyvei is remek volt. Szintén munka kapcsán ismertem meg, és miután feldolgoztam, ki is kölcsönöztem. Van előnye, ha az ember folyóirat- és tanulmánykötet-analitikával is foglalkozik. Jobbnál jobb kötetek kerültek a kezembe az évek folyamán, el sem tudom mondani, milyen sokat megvettem utána a kiadótól vagy könyvesboltban. És hihetetlen szerencsésnek érzem magam, mert több könyvet ajándékba kaptam a kiadótól – szerintem annyira lelkesen beszéltem a könyvekről, hogy átragadt rájuk is a lelkesedésem. :-) http://moly.hu/konyvek/salat-gergely-szerk-a-kinai-alkotmany/ertekelesek Mácza Mihály Válogatott tanulmányok című – Komárommal és Alsó-Csallóközzel foglalkozó - kötete is megérdemli a figyelmet. http://moly.hu/konyvek/macza-mihaly-valogatott-tanulmanyok/ertekelesek
 
Két nap alatt olvastam el Nick Hornby Vájtfülőek brancsa című könyvét, és ahogy letettem, két gondolatom volt: 1. nekem kell ez a könyv, 2. el akarom olvasni az ebben a könyvben ajánlott olvasmányokat. Egyelőre egyik sem valósult meg, de gyerek még az idő, alig két hónapja fejeztem be a könyvet. És különben is: ha valaki "telejelentkezi" magát kihívásokkal, ne panaszkodjon, hogy nem marad ideje más könyvekre. :-)) Persze, lehet mondani, hogy akkor a Molyon miért csak 3,5 csillagot adtam rá, de ennek az az oka, hogy természetesen rengeteg ennél sokkal jobb könyv is létezik, és ha erre 5 csillagot adok, akkor mennyit adjak a Száz év magány-ra egy újraolvasáskor? Vagy mennyit érdemelne Szabó Magda Az ajtó-ja? Szóval: ez a 3,5 csillag egy tökéletes 3,5 csillag, és a könyv isteni.
http://moly.hu/ertekelesek/2013683

Hornby könyve után az Ellen Rimbauer napkóját olvastam kikapcsolódásképpen. http://moly.hu/ertekelesek/2016006 Ezt is villámgyorsan olvastam el, ahogyan az értékelésben is írom: fogalmam sincsen, mitől olvasok egy könyvet gyorsan vagy éppen lassan. Na, ez a gyors kategória volt. Izgalmas történet, szomorú család. Kiváló feszültségteremtő volt az a pszichológiai szál, amit szerintem a filmben nem igazán jelenítettek meg.

Nehéz olvasmány Raj Kamal Jha regénye, a Kalkuttai éjszakák. Nehéz olvasni, és nehéz befejezni. Rengeteg töprengenivalót ad, amin tovább gondolkodsz a regény befejeztével is. http://moly.hu/ertekelesek/2018820 Most, ahogyan írom ezt a néhány mondatot, ismét felderengtek a történések, és az érzéseim eközben. Könnyen el lehet olvasni, de ez csak az olvasás sebességére értendő.

Ismail Kadare Kettétört áprilisa egy „pótlék” volt áprilisban. A halott hadsereg tábornoka című regényt akartam elolvasni a szerzőtől, de akkor, abban a pillanatban túl hosszúnak éreztem, azt gondoltam, nem tudnám élvezni, ha nyűgként tekintek az elolvasására – ekkor láttam meg a könyvtár polcán a Kettétört április. Áprilisban, igen. Igazán stílszerű voltam. :-) A molyos értékelések itt sem véletlenül ennyire jók. http://moly.hu/ertekelesek/2029968 Gondolkodtató könyv egy európai, mégis barbárnak érződő országból. Társadalomrajz egy elzárt közösségből. De hogy tényleg barbárok-e? Bevallom, én annak éreztem, de nehéz lenne határozott álláspontra helyezkednem a kérdésben.

Nem bírtam ellenállni, hogy ne olvassak ebben a hónapban is van Gulik-ot. Az elhagyatott templom titkára esett a választásom, kellemes olvasmány volt: könnyed, humor is volt benne, nem tocsogott a vértől, mint egy Karin Slaughter krimi (félreértés ne essék: imádom Slaughter könyveit). Igazi kikapcsolódás volt az olvasása. http://moly.hu/ertekelesek/2029718 Most Mankell-re vágyom, őt is idén ismertem meg; az előző bejegyzésben is említett könyvtárlátogatás alkalmával ki is hoztam egy könyvét, remélem, lesz időm rá júniusban.

Klaus Mann Mefisztójával nagyon megszenvedtem. Február 13-án kezdtem el, és április 13-án fejeztem be. Most nézem csak, hogy ez pontosan két hónap volt. Imádom a filmet, komolyan imádom, többször is láttam már, Klaus-Maria Brandauer egy zseni. De a könyv most valahogy nem csúszott. Lehet, hogy nem voltunk most kompatibilisek, és újra kellene olvasnom pár év múlva… Így lesz. http://moly.hu/ertekelesek/2022624

És bizony – szégyen – nem szégyen – volt két félbehagyott könyvem is. Updike Nyúlcipőjét március 9-én kezdtem el, de most nem éreztem rá a történetre. Szenvedni nem akartam vele úgy, hogy tudom: fél év múlva is csak a felénél fogok tartani. Sajnáltam, de nem adom fel, és valamikor újra belekezdek. A másik Berkesi András – szerintem – zseniális könyve, A gyűrű. Hát… khm… kb. 50 oldal után mondom azt, hogy zseniális, de nekem ez jött le ebből a néhány oldalból is. Remek a történet így, az elején, izgalmasnak tűnik a folytatás. Ha a szemem nem sínylette volna meg a kisméretű betűket és a szoros sortávokat, akkor nem hagyom félbe, de így pár oldal elolvasása után már alig láttam, úgy összefolyt minden, hogy pihentetnem kellett a szeme, hogy folytathassam.

Ez volt az április.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , , , ,

2016. május 1., vasárnap

2016 márciusában olvastam


Vészi Endre: Március

Hideg folyók megmosdattak,
erdők fái megtöröltek,
karos szelek megforgattak,
megáldottak a szegények,
hegyeken mezítláb másztam,
nyurga esőkben megáztam,
hideg földeken aludtam
sipkám holdra akasztottam.
Éles kövek borotváltak,
lomha békák kiabáltak,
fára, lombra rügyet varrtam,
mezőt fűvel betakartam,
megfürödtem jószagokban,
tücsköt dalra tanítottam,
madaraknak jeleztem,
hogy jöhetnek - megérkeztem.

Az első tavaszi hónapra is több Christie-krimi jutott, hiába, a fránya kihívások. :-)
S hogy mik jutottam márciusra?
- Laxness: Kereszténység a Gleccser aljában
- Christie: Gyilkosság méretre
- Arnaldur Indridason: Hideg nyomon
- Christie: Temetni veszélyes
- Indrek Halgra: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce
- Joseph Conrad: A sötétség mélyén
- Simenon: Maigret és a három nő
- Christie: Gyilkosság az Orient expresszen
- Christie: Találkozás a halállal
- Simenon: Aki a vonatokat nézte
- David Bianco: Brueghel
- Ács Zsuzsanna - Vas Ágnes (szerk.): Balassagyarmat régi képeslapokon
- Yrsa Sigurdardittír: Emlékszem rád
- Robert van Gulik: Költők és gyilkosok
 Szombati könyvtárlátogatás című bejegyzésemben már írtam az Emlékszem rád és a Költők és gyilkosok című könyvekről - akkor vittem vissza ezeket a Dagály utcába.
Laxness könyve nem volt az a fenomálisan lehengerlő, de még csak nagyszerűnek sem mondhatom, pedig A jó papkisasszony igazán tetszett. De hát nem írhat valaki mindig és kizárólag olyan könyveket, ami mindenkinek tetszik. Folytatódott a skadináv krimik olvasása is két könyvvel, és szeretett Georges Simenonomtól is kézbe vettem kettőt.
Érdekes könyv volt Conrad könyve, A sötétség mélyén. Azt gondolom, ahhoz, hogy igazán átélhessem, megélhessem, el kell majd még olvasnom később.

És hogy hogyan került a képbe Brueghel? .-) Nos, mert sok éve megszereztem egy könyvet: Pieter Brueghel: Gyermekjátékok . Azonnal megfogott a kép, és jó volt most olvasni is az alkotóról.

Azt hiszem, a hónap egyik legjobbja az Aki a vonatokat nézte című Simenon-könyv volt. Így írtam a regényről:
"Őrült lenne? Folyamatosan ezen agyaltam olvasás közben, hogy tényleg ennyire megkattant ez a pasas, vagy az a súlyos trauma, hogy csődbe ment a munkahelye, kihozta belőle valódi személyiségét, amit eddig elnyomott a környezete, a társadalom kedvéért?
Néha én is vágyom rá (nem, nem gyilkolásra, erőszakos tettekre), hanem arra, hogy lenne erőm minden elhagyni, magam mögött tudni. Bárcsak tudnék így tenni: nem törődni a következményekkel, csak élvezni, amit az élet ad; nem gondolkodni folyton, nem lenni ennyire felelősséggel gondolkodó.
Kicsit irigylem Popingát, amiért képes volt meglépni, amit meglépett: elhagyni egy életet, amiben nem volt boldog. Máskor arra gondoltam: a társadalom szabályokból épül fel, nem lehet felrúgni őket, mert akkor összedől a társadalom. De vajon összedől-e?
Nagyszerű regény volt ez, kiváló pszichológiai történet. Nem éreztem Kees iránt ugyan tiszteletet, és sok tettével korántsem értettem egyet; de nagyon sajnáltam is egyben a férfit."

 http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-gyilkossag-az-orient-expresszen/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-talalkozas-a-halallal/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-gyilkossag-meretre/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-temetni-veszelyes/en-es-a-konyv/csgabi

http://moly.hu/konyvek/halldor-kiljan-laxness-keresztenyseg-a-gleccser-aljaban/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/arnaldur-indridason-hideg-nyomon/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/indrek-hargla-melchior-es-a-kerekeskut-utca-liderce/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/joseph-conrad-a-sotetseg-melyen/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/georges-simenon-maigret-es-a-harom-no/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/georges-simenon-aki-a-vonatokat-nezte/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/david-bianco-brueghel/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/acs-zsuzsanna-vas-agnes-szerk-balassagyarmat-regi-kepeslapokon/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/yrsa-sigurdardottir-emlekszem-rad/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/robert-van-gulik-koltok-es-gyilkosok/en-es-a-konyv/csgabi


Március elején egy nagyrészt érdekes könyvtári konferencián is részt vettem az OSZK-ban, melyről cikk is megjelent egy könyvtári szakfolyóiratban. Egyik kedvenc előadásom a pécsi Csorba Győző Könyvtár könyvtárosának előadása volt könyvtárbuszos szolgáltatásukról, illetve Ulrike Lang (Head of Education and Training Department, State and University Library, Hamburg Carl von Ossietzky; IFLA Education and Training Section) The only constant is change: ready to become the future librarian? címmel megtartott előadás.


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , ,

2016 februárban olvastam

 Azt mondhatom, hogy a tél utolsó hónapját Agatha Christie és az esélyegyenlőség uralta. Februárban ugyanis, esélyegyenlőségi referensként, 20perces előadással kellett készülnöm a munkahelyemen a dolgozóknak.
Az előadáshoz rengeteg könyvet sikerült elolvasnom - sokat nem is jelöltem a Molyon, mert nem volt ISBN számuk, így nem lehettek az adatbázisban. Akit érdekelnek az olvasmányok, megtalálja a Molyon, a 2016-os olvasásaim között.
És persze Agatha... folytattam krimijeinek olvasását, mivel szeretném befejezni a hozzá kapcsolódó Poirot-olvasós kihívást. Így tehát februárban sorra került:
- A kutya se látta http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-a-kutya-se-latta/en-es-a-konyv/csgabi
- Öt kismalac http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-ot-kismalac/en-es-a-konyv/csgabi
- Mrs. McGinty halott http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-mrs-mcginty-halott/en-es-a-konyv/csgabi

Van egy izgalmas kihívás, melynek lényege, hogy új vizeken hajózva megismerjünk számunkra eddig ismeretlen írókat. Eddig szerencsés voltam alapvetően, mert nem választottam mellé az olvasmányokkal. Mivel nemzetes kihíváshoz is jó, ezért egy osztrák krimit is kézbe vettem, a címe: Polt felügyelő sírdogál. http://moly.hu/konyvek/alfred-komarek-polt-felugyelo-sirdogal/en-es-a-konyv/csgabi Osztrák borvidék? Furcsa környezet egy bűntényhez, de nem volt rossz történet. Ha lesz még időm, olvasok a nyomozóról.
Henning Mankellt is így ismertem meg, A gyilkosnak nincs arca és a Riga kutyái nagyszerű krimik voltak.
http://moly.hu/konyvek/henning-mankell-a-gyilkosnak-nincs-arca/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/henning-mankell-riga-kutyai/en-es-a-konyv/csgabi
És persze A pap fia... Remélem, sokan fogják majd elolvasni ezt a könyvet, mert nagyszerű. És persze nem életet meghatározó regény, de fontos, http://moly.hu/konyvek/gyarmati-bela-a-pap-fia/en-es-a-konyv/csgabi

Katarina Mazeti Pingvinélet-ére is sor került ebben a hónapban. Már olvastam tőle, megszerettem a stílusát, és azt, hogy jelentős mondanivalója van mindegyik könyvének. Ennem a kötetben sem csalódtam.
http://moly.hu/konyvek/katarina-mazetti-pingvinelet/en-es-a-konyv/csgabi

Lehetséges, és persze igaz, hogy elég sok krimit olvasok a szépirodalom mellett, de amíg más a romantikus regényekért, a sci-fikért vagy a fantasykért rajong, addig engem a bűnügyi történetek kapcsolnak ki teljes mértékben.


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , ,

2016. április 9., szombat

2016 januárjában olvastam

Az idei év meglehetősen aktív olvasással indult. Január elsején kezdtem el Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! című regényét egy nagyszerű, molyos TEO keretében.
Amikor belekezdtem a könyvbe, azt éreztem, ez rettentően lassú, és nem tudtam, vajon várható-e egy kis gyorsítás a történetben. Azt gondoltam, hogy a gyerekek csak „kiegészítői” lesznek a pernek. Nem gondoltam, hogy – bizonyos szempontból – a per a kiegészítője a gyerekek történetének, a város társadalmának bemutatásának.
Ennek ellenére nagyon jól haladtam az olvasással. Kifejezetten olvastatta magát a történet, észre sem vettem, és újra és újra elolvastam tíz oldalt. Azután pedig… teljesen magával ragadott a regény. Nem bírtam letenni, szó szerint így volt.
Ez a könyv… nem hittem, hogy ennyire fájni fog. Ahogy elkezdődött a per, s vége lett, folyamatosan Martin Luther King járt a fejemben.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1963_augusztus_28_…
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/van-egy-almom-a-tel…
http://moly.hu/konyvek/harper-lee-ne-bantsatok-a-feketerigot/en-es-a-konyv/csgabi
Georges Simenon: Fej nélküli holttest-je nem hozta számomra azt  színvonalat, amit a belga írótól addig megszoktam, és ezt nagyon sajnáltam, mert kifejezetten kedvencem Simenon. Talán rossz passzban volt írás közben, vagy nem élvezetből írta a regényt, hanem a kiadó nyüstölte egy újabb könyvért - nem tudom.
Nyomasztó emberek voltak ennek a könyvnek a szereplői. Még a hulla is nyomasztó volt a szőrös testével. És hiába próbáltam együtt gondolkodni és érezni a főfelügyelővel, akkor sem voltam képes megérteni Calas asszonyt. Antoine egy idegesítő tejfelesszájú volt, viszont a hosszúszőrű, vörös macska tetszett. Abszolút feldobta a jelenlétével a történetet.
Persze – szokás szerint – Maigret itt is minden napszakban elfogyasztott valamit: bor, sör vagy calvados, de ez hozzá tartozik a főfelügyelő személyiségéhez, ha egy regényben nem inna, nagyfokú hiányérzetem lenne.
 http://moly.hu/konyvek/georges-simenon-fej-nelkuli-holttest/en-es-a-konyv/csgabi
Ezzel a könyvvel szemben azonban egy másik krimit, Simenon: Maigret és a titokzatos lány, feltornázta a szememben az író kicsit megroggyant tekintélyét.
Igazi, tipikus Maigret-krimi. Sok pernaud, calvados, fehér bor – és Maigret társadalom-érzékeny és az áldozat személyiségét, történetét rendkívül fontosnak tartó nyomozási módszere. Szeretem Simenon krimijeit. Egyrészt, mert nagyon érzékletesen mutatja be Párizst, kiváló a krimik hangulata; másrészt szeretem a gyilkossági csoport nyomozóit is. A sokéves olvasás alatt a szívemhez nőttek mindannyian. Mindig jó olvasni róluk.
http://moly.hu/konyvek/georges-simenon-maigret-es-a-titokzatos-lany/en-es-a-konyv/csgabi
Több Agatha Christie-krimit is elolvastam januárban:
- A szárnyak szava http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-a-szarnyak-szava/en-es-a-konyv/csgabi
- Az Álmok Háza http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-az-almok-haza/en-es-a-konyv/csgabi
- Gyilkosság a csendes házban http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-gyilkossag-a-csendes-hazban/en-es-a-konyv/csgabi
- A titokzatos Kék Vonat http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-a-titokzatos-kek-vonat/en-es-a-konyv/csgabi
Egyrészt szeretem Christie-t, másrészt néhány kihíváshoz is kellettek a regények. Kellemest a hasznossal. :-)
Ebben a hónapban elég sok bűnügyi történetet olvastam el, köztük egy Karin Alvtegen-regényt is. Ha tudtam volna, mire számítsak, jobban felkészülök rá lelkileg. Felkavaró, ütős könyv. http://moly.hu/konyvek/karin-alvtegen-arnyak/en-es-a-konyv/csgabi
Izlandi könyvet is kerestem még, és így akadtam rá Halldór Kiljan Laxness-re, és A jó papkisasszonyra. Nagyon nehéz volt megszerezni ezt a könyvet! Alig volt meg könyvtárban, én is csak könyvtárközi kölcsönzéssel tudtam hozzájutni. Érthetetlen, mert remek könyv, bár abból a szempontból érthető, hogy régen adták ki, valószínűleg abban az időben nem élvezett elsőbbséget az izlandi irodalom a magyar könyvtárakban.
http://moly.hu/konyvek/halldor-kiljan-laxness-a-jo-papkisasszony/en-es-a-konyv/csgabi

Nosztalgiázni szerettem volna. Tizenévesen és húszas éveim elején nagyon szerettem Jane Austen és a Bronte-nővérek könyveit, hát fogtam magam, és elkezdtem a Meggyőző érvek-et. Annyit mondhatok, ezek a könyvek korhatárosak - nálam legalábbis azok. :-) Kinőttem belőlük. Már nem tudtam beleélni magam, nem tudott lekötni a történet. És nem azért, mert lassú volt, hiszen most is egy lassú történetet olvasok.
Befejeztem a tavaly novemberben elkezdett novelláskötetet is, az Erki Edit szerkesztésében megjelent A hajdani hangos Budapestet. 2015-ben az őszi Bradbury-olvasásra kezdtem el, így csúszott át erre az évre a befejezés. Találtam a könyvben nagyon kellemes novellákat, de sajnos nem változott meg a véleményem azzal kapcsolatban, hogy az elbeszélések nem állnak túl közel hozzám. Van, ami kiváló, de a legtöbbet túlságosan rövidnek érzem. Mire belejövök, már vége is. Mindenesetre a régen volt Budapest fantasztikus hangulatát átadta a kötet.
Idén év elején lett vége egy kihívásnak a Molyon, egy LMBTQ-kihívásnak. Erre olvastam januárban három könyvet is:
- Annamarie Jagose: Bevezetés a queer-elméletbe http://moly.hu/konyvek/annamarie-jagose-bevezetes-a-queer-elmeletbe/en-es-a-konyv/csgabi
- Jean Boisson: A rózsaszín háromszög http://moly.hu/konyvek/jean-boisson-a-rozsaszin-haromszog/en-es-a-konyv/csgabi
- Czére Gyöngyvér: A férfiak elárulása  http://moly.hu/konyvek/czere-gyongyver-a-ferfiak-elarulasa/en-es-a-konyv/csgabi
Januárban elég sok könyvet más könyvtárból, könyvtárközivel szereztem meg; mondanom sem kell, ez és a Bevezetés a queer-elméletbe című is ilyen volt - de csak azért, hogy a kolléganőm ne unatkozzon :-))

B. S. Aldrich két könyvét olvastam eddig, most sorra került egy harmadik is, a Családi kör. Kicsi, vékonyka könyv, ezt is könyvtárközi kölcsönzéssel sikerült megszereznem, mert nem volt meg nálunk. Gyorsan végeztem vele, nem volt "nagy szám", ahogy mondani szokás, de egynek jó volt. Könnyed kis regény, a komolyabb témák között pont jó volt lazításnak.
És... ha jót akarsz, nem olvasod el Carmen Posadas krimijét, a Meghívás gyilkosságra címűt. Egyrészt nem jól van megírva; másrészt tele van Agatha Christie krimijeinek spoilerjével. Kihagyható könyv, csak ezt mondhatom.
http://moly.hu/konyvek/b-s-aldrich-csaladi-kor/en-es-a-konyv/csgabi
http://moly.hu/konyvek/carmen-posadas-meghivas-gyilkossagra/en-es-a-konyv/csgabi

Változatos hónap volt az év első hónapja, nem is értem, hogyan bírtam ennyi könyvvel, de valahogyan jól ment az olvasás. Tudni kell, hogy lassan olvasok - általában :-) -, ez nem a könyvek hibája, hanem a szememé. Van azonban, hogy megtáltosodom, és legmerészebb álmaimat is túlszárnyalom a sebességemmel.
Néha jó ez, néha az jut eszembe, vajon jó-e? Hiszen előfordult már, hogy vissza akartam idézni egy fél-egy évvel azelőtti olvasásomat, és alig derengett valami a tartalomból és az élményből.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , ,
Feliratkozás: Megjegyzések (Atom)