2017. július 3., hétfő

Pulszky Ágost (Bécs, 1846. július 3. – Budapest, 1901. szeptember 11.)



171 éve született Pulszky Ágost (Bécs, 1846. július 3. – Budapest, 1901. szeptember 11.) magyar jogfilozófus, szociológus, politikus, publicista. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1887)
Pulszky Ferenc és Walter Teréz fia. Középiskolai éveit apja szabadságharc miatti emigrációja miatt külföldön töltötte, Londonban és Torinóban tanult, majd hazatért, s a jogot az 1860-as években már Budapesten végezte el. 1872-től egyetemi magántanárként tevékenykedett, majd 1875-től már rendes tanárként oktatta a jogbölcsészetet, illetőleg szemléletváltással a jogszociológiát, a jogintézmények vizsgálatát beágyazta a társadalmi-történeti körülmények elemzésébe. Nagy hatást gyakorolt tanítványaira, akik között ott volt pl. Jászi Oszkár is. Az MTA 1887-ben levelező tagjául választotta.
1871-ben a Deák-párt tagjaként nyert mandátumot, majd 1877-től 1884-ig a mérsékelt ellenzék tagja volt a parlamentben. 1889-ben újra a szabadelvű párt tagja lett, majd Eötvös Loránd vallás- és közoktatásügyi miniszter mellett volt államtitkár. A jogtudomány terén publikált. Ő lett az 1901-ben megalakult első szociológiai egyesület, a Társadalomtudományi Társaság első elnöke.

Fő műve A Jog és állambölcselet alaptanai 1885-ben jelent meg (1886-ban pedig Londonban, angolul). A szociológiát tudományrendszertani szempontból még négy tudomány komplexumának tekinti. Ezek a következők: közgazdaságtan, moráltudomány, politikatudomány, állam- és jogbölcselet.
Társadalom-elméletében Pulszky középutat keresett a liberális és szocialisztikus tanok között. Megjelenik elméletének horizontján egy nemzetek fölötti gazdasági társadalom, de ez nem lesz szocialista, hanem megmarad a kapitalista társadalom egy tökéletesített változatának. Pulszky tehát ideológiailag szociálliberális gondolkodónak tekintendő. Nem véletlenül írta ő az első tudományos igényű munkát a szociális problémákról, A munkáskérdés címmel (1890).

Főbb munkái:
·         A börtönügy múltja, elmélete, jelen állása (1867)
·         A római jog s az újabbkori jogfejlődés (1869)
·         Maine, Henry Sumner: A jog őskora, összeköttetése a társadalom alakulásának történetével, s viszonya az újkori eszmékhez, ford. (1875)
·         A jog és állambölcsészet alaptanai (1885)
·         Pázmány Péter (1887)
·         A jog és állambölcsészet feladatai (1888)
·         The theory of law and civil society (1888, London)
·         A felekezetek szerepe az államéletben (1891)
·         A nemzetiségről (1901)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése