171 éve született Pulszky Ágost
(Bécs, 1846. július 3. – Budapest, 1901. szeptember 11.) magyar jogfilozófus,
szociológus, politikus, publicista. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (l.
1887)
Pulszky Ferenc és
Walter Teréz fia. Középiskolai éveit apja szabadságharc miatti emigrációja
miatt külföldön töltötte, Londonban és Torinóban tanult, majd hazatért, s a
jogot az 1860-as években már Budapesten végezte el. 1872-től egyetemi
magántanárként tevékenykedett, majd 1875-től már rendes tanárként oktatta a
jogbölcsészetet, illetőleg szemléletváltással a jogszociológiát, a
jogintézmények vizsgálatát beágyazta a társadalmi-történeti körülmények elemzésébe.
Nagy hatást gyakorolt tanítványaira, akik között ott volt pl. Jászi Oszkár is.
Az MTA 1887-ben levelező tagjául választotta.
1871-ben a
Deák-párt tagjaként nyert mandátumot, majd 1877-től 1884-ig a mérsékelt
ellenzék tagja volt a parlamentben. 1889-ben újra a szabadelvű párt tagja lett,
majd Eötvös Loránd vallás- és közoktatásügyi miniszter mellett volt
államtitkár. A jogtudomány terén publikált. Ő lett az 1901-ben megalakult első
szociológiai egyesület, a Társadalomtudományi Társaság első elnöke.
Fő műve A Jog és
állambölcselet alaptanai 1885-ben jelent meg (1886-ban pedig Londonban,
angolul). A szociológiát tudományrendszertani szempontból még négy tudomány
komplexumának tekinti. Ezek a következők: közgazdaságtan, moráltudomány,
politikatudomány, állam- és jogbölcselet.
Társadalom-elméletében
Pulszky középutat keresett a liberális és szocialisztikus tanok között.
Megjelenik elméletének horizontján egy nemzetek fölötti gazdasági társadalom,
de ez nem lesz szocialista, hanem megmarad a kapitalista társadalom egy
tökéletesített változatának. Pulszky tehát ideológiailag szociálliberális
gondolkodónak tekintendő. Nem véletlenül írta ő az első tudományos igényű
munkát a szociális problémákról, A munkáskérdés címmel (1890).
Főbb munkái:
·
A
börtönügy múltja, elmélete, jelen állása (1867)
·
A római
jog s az újabbkori jogfejlődés (1869)
·
Maine,
Henry Sumner: A jog őskora, összeköttetése a társadalom alakulásának
történetével, s viszonya az újkori eszmékhez, ford. (1875)
·
A jog és
állambölcsészet alaptanai (1885)
·
Pázmány
Péter (1887)
·
A jog és
állambölcsészet feladatai (1888)
·
The
theory of law and civil society (1888, London)
·
A
felekezetek szerepe az államéletben (1891)
·
A
nemzetiségről (1901)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése