Ali Hazelwood: Eszméletlen szerelem

2023. augusztus 12. és 25. között rendezi (rendezte) meg Andi (Andi kis könyves világa néven booktuber, a moly.hu oldalon @Ngie néven) a Randizzunk - Romantikus readathon-t. Ennek keretein belül kellett három könyvet elolvasni a teljesítéshez. Részletek: https://moly.hu/esemenyek/randizzunk-romantikus-readathon-2023

Habár ritkán olvasok romantikus könyvet, szeretem ezeket az olvasási kihívásokat, mert mindig remek közösség alakul ki, és még ha nem is sikerül maradéktalanul a teljesítés, maradandó élményt adnak. Így én is belevágtam, és így került a kezembe első könyvként Ali Hazelwood Eszméletlen szerelem című regénye, ami a Maxim Kiadónél jelent meg. Én mindig tartok a hypeolt könyvektől, így ezt a kötetet is az óvatos ismerkedés jegyében vettem a kezembe, de úgy éreztem, jó lesz ez nekem, és nem csalódtam. Nem volt maradéktalanul jó élmény, volt benne olyasmi, ami számomra nem tette ötcsillagos olvasmánnyá, de egyáltalán nem bánom, hogy elolvastam, hihetetlenül élveztem a regényt, szerettem a történetet, izgultam a szereplőkért - legyenek azok fő- vagy mellékszereplők -, és az apró részletek is nagyon a helyükön voltak.

Talán a nyár okozta, okozza, de a rózsaszín borító sem zavart. :-) Meg hát Marie Curie-vel is megvett a fülszöveg, így belevágtam a könyvbe, és kevesebb, mint négy nap alatt el is olvastam. Egy romantikus regényt! Imádtam az egészet, szerettem a szereplők, kezdve a "láthatatlan" macskától Rocion át levi-ig. Bee is kedves karakter volt, és nagyjából a 180. oldalig bírtam is, habár bosszantott a Levi-jal való viselkedése, aztán amikor rájöttem, hogy nem lesz változás még jó ideig a történetben Bee személyiségét illetően, kicsit kezdtem a hajamat tépni miatt. Megértem én, hogy nehéz volt neki, a vőlegénye szakított vele és a barátnőjében is csalódott, a szülei régebben meghaltak, a testvére távol él tőle... de már akkor sem gyerek, hogy ne tudja feldolgozni ezeket, és amikor ott van mellette egy férfi, akivel együtt dolgozik, és szerencsétlen normálisan viselkedik vele, képtelen megérteni a pasit. Magyarázhat Levi, amit akar, Bee a maga buborékjában él és gondolkodik, süket és vak a férfi irányában, miközben vonzódik hozzá.

Eközben pedig a férfinak is van mit feldolgoznia, részéről mégsem éreztem semmit, ami miatt ne tudtam volna megkedvelni a karakterét, és bárhogy viselkedett vele Bee, mindig türelmes és kedves, normális maradt a lánnyal.

Na, de próbálok túllépni Bee-n, hiszen itt van Rocio, akit csak imádni lehet, nagyon bírtam a csajt, és örültem annak, ahogyan alakult az élete. Arra is nagyon kíváncsi voltam, hogyan fog "racionalizálódni" az a macska, akivel Bee első NASA-beli napján találkoztunk, mert az egy irtó aranyos macska volt!

Tetszett a történet vége, ahogyan a bosszantó-titokzatos dolgokra fény derült és ahogyan lezárult a regény. Imádtam a regény humorát, nem volt túl sok, ami számomra erőltetetté és rossz élménnyé tesz egy könyvet, de minden a helyén volt, éppen annyira volt vicces, amennyire az adott szituáció megkívánta; a humoros jelenetekben a szereplők szájába adott szavak illettek a személyiségükhöz. Sodró lendületű olvasmány volt életem első Ali Hazelwood-regénye, nagyon szerettem, biztos, hogy meg is fogom majd valamikor venni, hogy a polcomon legyen és újra tudjam olvasni, mivel könyvtári példányt olvastam most. Mindenkitől azt hallom, hogy az első magyarul megjelent regény jobb, mint ez, egyelőre nincsen összehasonlítási alapon, de azt mondta valaki, hogy ott a női karakter nem bosszantó. Nos, ha erre a történtre négy és fél csillagot adtam a Molyon, annak olvasatlanul megelőlegezem az ötöt és remélem, hogy nem okoz majd csalódást, ha elolvasom.