A kis rézvitéz kalandjainak első része meglepett, ugyanakkor pozitívnak éreztem, hogy egy gyermekkönyv formájában próbálják bemutatni az Országházat a látogatóknak. Akkor írtam is talán, hogy idővel szeretném beszerezni a könyvet. Ez eddig még nem történt meg, viszont megjelent a kis rézvitéz kalandjainak második része, Tettre kész rézvitéz címmel. Az illusztrációk most is Maros Krisztina keze munkáját dicsérik, aki most is remek színérzékkel és a történet fontosabb részeire ráérezve nyúlt a ceruza (vajon mivel dolgoznak manapság az illusztrátorok?) után. Macskarajongóknak fontos információ, hogy egy cica is szerepel a történetben, akit Maros Krisztina meg is örökített
Hogy miért olyan színek dominálnak a mesében, amilyenek, hamar kiderül, élveztem az olvasást és a rajzok nézegetését, amely rajzok a számomra egyszerre voltak finomak, elegánsak, ugyanakkor maiak. A történet pedig most is izgalmas, fordulatokban gazdag mese volt, benne néhány olyan szereplővel, akiket gyerekkorom óta nem igazán szeretek, de ebben a mesében igazán kedvesek és bájosak voltak; elszántságukért és kitartásukért pedig minden elismerést megérdemelnek.
Aki eddig még nem ismerte az Országházi mesék sorozatot, tudom nekik ajánlani a kis rézvitéz eddig megjelent két kalandját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése