Édesapja Wlassics Antal (1815-1883), nagykanizsai törvényszéki
elnök, édesanyja Berzseny Mária volt. Kétéves korában a család Nagykanizsára
költözött, így Wlassics itt kezdte iskoláit. Az elemi után szülei a
nagykanizsai piarista algimnáziumba íratták, amelyet 1862 és 1866 között kitűnő
eredménnyel végzett el. Az 5. osztálytól a pesti piarista gimnáziumban
végezte tanulmányait (1866–1870), majd az érettségi után a pesti és a bécsi
egyetemet látogatta. Közben több európai körutat tett és a magyar történelmi
irodalommal foglalkozott. A jogi diploma megszerzését követően, 1875-től
bíróként tevékenykedett Budapesten, 1877-ben Perczel Béla, akkori miniszter által
az Igazságügyi Minisztérium törvény-előkészítő osztályán kapott fogalmazói
állást. 1882-től komáromi adóügyész, 1886-tól budapesti alügyész (később
miniszteri titkár, 1896-ban budapesti helyettes királyi főügyész) lett, de ez
idő alatt végig az Igazságügyi Minisztérium kodifikáló osztályán működött.
Pauler Tivadar és Fabinyi Teofil megbízásából, főleg a bűnvádi eljárásról
szóló, de emellett más törvényjavaslatok szerkesztésével is foglalkozott. Több
alkalommal mondott vádbeszédet a sajtóbíróság előtt és tevékenyen részt vett a
jogászgyűléseken is.
1890 és 1895 között a budapesti egyetem a büntetőjog rendes
tanára. 1892-ben, 1895-ben, 1896-ban és 1901-ben a Szabadelvű Párt programjával
a csáktornyai választókerületben nyerte el a lakosság bizalmát. 1905-ben az
Országos Alkotmánypártban Pécsett szerzett mandátumot. Az első Wekerle-kormány
lemondása után a király 1895. január 15-én meghívta a vallás- és közoktatásügyi
miniszteri székbe, amit Wlassics el is fogadott. Több mint nyolc évig töltötte
be ezt a hivatalt (1903. november 3-áig).
Miniszterként ő képviselte a főrendiházban a vallás szabad
gyakorlásáról és az izraelita vallás recepciójáról (el-, befogadás) szóló
javaslatot, amely a Wekerle-kormány alatt megbukott. Része volt a három év
(1895-1898) alatt 600 népiskola létrehozásában, az egyetemen a bölcsészeti, a
gyógyszerészi, illetve az orvosi szakok nők számára is történő megnyitásában.
Az előoktatás céljára három leánygimnáziumi tanfolyam megnyitását engedélyezte.
Megindította a múzeumok és a könyvtárak egységes országos szintű
szervezésének megalakítását és a szabadságharc emlékeit magába foglaló
1848/49-es ereklyemúzeumot, értékeit megőrzendő, magánkézből állami tulajdonba
vette. Mind ezzel, mind a Münchenből visszaérkezett, híres Hunyadi-levéltár anyagával
a Nemzeti Múzeumot gazdagította. Olyan törvényjavaslatot terjesztett az
Országgyűlés elé, amely szerint a Magyarországon nyomtatott, vagy kiadott
nyomdatermékekből a nyomtató, illetve a kiadó egy-egy példányt köteles ingyen
beszolgáltatni a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Magyar Tudományos Akadémiának.
Az ún. köteles példányt ma az Országos Széchényi Könyvtár kapja. Ezt az
Országgyűlés el is fogadta és törvénnyé emelte.
A millennium alkalmával tervezett Szépművészeti Múzeum felállítása
mellett művészeti programjának fő pontja volt egy magyar képzőművészeti
akadémia megalapítása, melynek szervezését a művészvilág lelkesen támogatta.
1897-ben felszólította az MTA-t a magyar nyelv szótárának átdolgozására. A
katolikus papság kongruájának és egyéb felekezetek lelkészei fizetésének
rendezése végett kimerítő törvényjavaslatot dolgozott ki. Tagja volt a
lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése