Amikor elkezdtem olvasni Székely Szabolcs A csiga, aki nem talált haza című verses meséjét, egyszer csak azon kaptam magamat, hogy hallom a saját hangomat. Igen, hangosan olvastam, akaratlanul is, és higgye el mindenki, így volt tökéletes. A házát veszített csiga története 2023-ban jelent meg a Móra Könyvkiadónál, és ha egy szóval kellene jellemeznem, ez az egy szó a zseniális lenne.
Persze, vannak még olyan kifejezések is, mint az übercuki és a zabálnivaló - pedig egyáltalán nem vagyok elfogult a kiadóval, a szerzővel és a könyvvel kapcsolatban. Egyszerűen, ami jó, az jó.
Látni kellene a példányomat. Telis-tele van jelölőkkel, annyi részt találtam, amit olyannak találtam, hogy érdemes lesz később is visszalapozni. Székely Szabolcs története nem egy egyszerű gyerekkönyv, annál sokkal több. Sok fontos témát szőtt Dömper kalandjaiba a szerző, amivel mai társadalmunk problémáira is reflektál, tart az olvasó elé tükröt.
Dömper, a csiga a park utcazenésze, aki karrierre vágyik, minden vágya, hogy szerepelhessen a park tehetségkutató műsorában. Meg is hívják a műsorba, ő pedig rendkívül izgatottan indul neki, hogy időben odaérjen. Csakhogy több kalandba is belekeveredik. A hirtelen lezúdoló jégeső és vihar egy kis szöcskegyereket nehéz helyzetbe sodor, Dömper volt a környéken az egyetlen, aki segítségére tudott sietni. Vacillál, segítsen-e, hiszen nem ismeri, senki a kis sáskagyerek neki, végül helyes döntést hoz. Csakhogy a vihar közben megsérül, és elfelejti, hol is lakik, hol van az otthoni, de bárkit kérdez, nem tudnak segíteni neki.
A történetben szóba kerül a rendőri túlkapás, a hatalommal való visszaélés, olvashatunk az elvakult hitről, a szektákról, amik bekebelezik a kiszolgáltatott embereket, de szóba kerül az is, hogy mennyire fontos szakember igénybevétele, ha lelkünknek, pszichénknek szüksége van rá. Ettől nem leszünk gyengék. Tudni kell segítséget kérni a gyógyulásért. Szembesülhetünk a politika káros hatásaival is, miközben Dömpink az otthonát kutatja. Szerencsére jön a megvilágosodás, csigánk hazatalál, visszakapja barátját is, akit nagyravágyásában elhagyott és a történet végén szembesül a tehetségkutatók, valóságshow-k káros világával, rádöbbenve, hogy nem akar ennek részese lenni.
Végül minden jóra fordul, a park állatai egy remek koncerten bulizhatnak végül, ahol Dömper és barátja adja a zenei aláfestést. Minden jó, ha jó a vége, s ez így is van rendjén egy gyerekkönyvben.
Hatalmas élmény volt az olvasás, a macska ugyan néha nézett és meg azon gondolkodtam, a szomszéd meg ne hallja a vékony falon át, hogy hangosan mesét olvasok, de bánja kánya, ha hallotta is. Legalább hallott tegnap este egy jó történetet.
Köszönöm a Móra Könyvkiadónak és Székely Szabolcsnak ezt a feledhetetlen élményt. S akinek az érdeklődését felkeltette beszámolóm, a kiadó honlapján megtalálja ezt a könyvet is és még sok-sok mág olvasményt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése