Őrület, hogy elment az idő, én meg így elmaradtam a havi
összesítőimmel. Április, május, nem menekültök! Nagyon furcsa: mintha ezer év
eltelt volna, hogy ezeket a könyveket olvastam, közben pedig még csak június
eleje van – ugyanabban az évben.
Nézegetem az olvasásaimat, és viszonylagos távolságból látom őket. Ami
talán nem is baj, mert megérhet egy-két olyan könyv, ami akkor esetleg nem
tetszett maradéktalanul. Így volt-van ez a Barcelona árnyai című spanyol
krimivel is. Akkor így értékeltem: http://moly.hu/ertekelesek/2038142
Most viszont azt mondom, egy kicsit közelebb érzem magamhoz. A néhány nappal ezelőtti
könyvtárlátogatásomon villant ez belém, amikor a júniusi Molyklub krimi témáján
gondolkodtam. Előfordulhat, hogy ehhez krimihez is meg kell érnie az olvasóban
a témának, szövegnek? Úgy látszik, van ilyen is.
A hónapot a Tolvajok telével kezdtem, egy TEO keretein
belül. Jó választás volt ez a könyv, a történet olvastatja magát. Hihetetlenül
bele lehet élnie magát az olvasónak a történetben, mintha én is ott lettem
volna a téli Szentpétervárott. Ne kezeljétek gyanakodva a „túl jó”
értékeléseket a Molyon, mert ez tényleg egy ennyire jó könyv. :-) Szívből
ajánlom mindenkinek. http://moly.hu/ertekelesek/2024668
Próbáltam áprilisban egy kicsit utána olvasni az (online)
marketingnek, de hát, na… szerintem beleválasztottam a legrosszabb,
legsemmitmondóbb könyvekbe. :-) Tóth
Mihály: Facebook marketingje és Online marketingje bizony olyan olvasásoknak
bizonyultak, amikre sajnáltam az időt, de ez van. Van otthon még 1-2 marketinggel
foglalkozó könyv, azokba szerintem szerencsésebb lesz belemélyedni. http://moly.hu/ertekelesek/2025904
http://moly.hu/ertekelesek/2017905
Három másik szakkönyv is a kezemben volt, amik nagyon
tetszettek, öröm volt olvasni őket. Az Állam- és nemzetépítés a Nyugat-Balkánon
annyira megihletett, hogy még egy Balkán zónát is létrehoztam első
felindulásomban a Molyon. http://moly.hu/konyvek/remenyi-peter-szerk-allam-es-nemzetepites-a-nyugat-balkanon/ertekelesek
Salát Gergelynek a kínai alkotmányról szóló könyvei is remek volt. Szintén
munka kapcsán ismertem meg, és miután feldolgoztam, ki is kölcsönöztem. Van
előnye, ha az ember folyóirat- és tanulmánykötet-analitikával is foglalkozik.
Jobbnál jobb kötetek kerültek a kezembe az évek folyamán, el sem tudom mondani,
milyen sokat megvettem utána a kiadótól vagy könyvesboltban. És hihetetlen szerencsésnek
érzem magam, mert több könyvet ajándékba kaptam a kiadótól – szerintem annyira
lelkesen beszéltem a könyvekről, hogy átragadt rájuk is a lelkesedésem. :-) http://moly.hu/konyvek/salat-gergely-szerk-a-kinai-alkotmany/ertekelesek
Mácza Mihály Válogatott tanulmányok című – Komárommal és Alsó-Csallóközzel
foglalkozó - kötete is megérdemli a figyelmet. http://moly.hu/konyvek/macza-mihaly-valogatott-tanulmanyok/ertekelesek
Két nap alatt olvastam el Nick Hornby Vájtfülőek brancsa
című könyvét, és ahogy letettem, két gondolatom volt: 1. nekem kell ez a könyv,
2. el akarom olvasni az ebben a könyvben ajánlott olvasmányokat. Egyelőre egyik
sem valósult meg, de gyerek még az idő, alig két hónapja fejeztem be a könyvet.
És különben is: ha valaki "telejelentkezi" magát kihívásokkal, ne panaszkodjon,
hogy nem marad ideje más könyvekre. :-)) Persze, lehet mondani, hogy akkor a
Molyon miért csak 3,5 csillagot adtam rá, de ennek az az oka, hogy
természetesen rengeteg ennél sokkal jobb könyv is létezik, és ha erre 5
csillagot adok, akkor mennyit adjak a Száz év magány-ra egy újraolvasáskor?
Vagy mennyit érdemelne Szabó Magda Az ajtó-ja? Szóval: ez a 3,5 csillag egy
tökéletes 3,5 csillag, és a könyv isteni.
Hornby könyve után az Ellen Rimbauer napkóját olvastam
kikapcsolódásképpen. http://moly.hu/ertekelesek/2016006
Ezt is villámgyorsan olvastam el, ahogyan az értékelésben is írom: fogalmam
sincsen, mitől olvasok egy könyvet gyorsan vagy éppen lassan. Na, ez a gyors
kategória volt. Izgalmas történet, szomorú család. Kiváló feszültségteremtő
volt az a pszichológiai szál, amit szerintem a filmben nem igazán jelenítettek
meg.
Nehéz olvasmány Raj Kamal Jha regénye, a Kalkuttai éjszakák.
Nehéz olvasni, és nehéz befejezni. Rengeteg töprengenivalót ad, amin tovább
gondolkodsz a regény befejeztével is. http://moly.hu/ertekelesek/2018820
Most, ahogyan írom ezt a néhány mondatot, ismét felderengtek a történések, és
az érzéseim eközben. Könnyen el lehet olvasni, de ez csak az olvasás
sebességére értendő.
Ismail Kadare Kettétört áprilisa egy „pótlék” volt áprilisban.
A halott hadsereg tábornoka című regényt akartam elolvasni a szerzőtől, de
akkor, abban a pillanatban túl hosszúnak éreztem, azt gondoltam, nem tudnám
élvezni, ha nyűgként tekintek az elolvasására – ekkor láttam meg a könyvtár
polcán a Kettétört április. Áprilisban, igen. Igazán stílszerű voltam. :-) A
molyos értékelések itt sem véletlenül ennyire jók. http://moly.hu/ertekelesek/2029968
Gondolkodtató könyv egy európai, mégis barbárnak érződő országból.
Társadalomrajz egy elzárt közösségből. De hogy tényleg barbárok-e? Bevallom, én
annak éreztem, de nehéz lenne határozott álláspontra helyezkednem a kérdésben.
Nem bírtam ellenállni, hogy ne olvassak ebben a hónapban is
van Gulik-ot. Az elhagyatott templom titkára esett a választásom, kellemes
olvasmány volt: könnyed, humor is volt benne, nem tocsogott a vértől, mint egy
Karin Slaughter krimi (félreértés ne essék: imádom Slaughter könyveit). Igazi
kikapcsolódás volt az olvasása. http://moly.hu/ertekelesek/2029718
Most Mankell-re vágyom, őt is idén ismertem meg; az előző bejegyzésben is
említett könyvtárlátogatás alkalmával ki is hoztam egy könyvét, remélem, lesz
időm rá júniusban.
Klaus Mann Mefisztójával nagyon megszenvedtem. Február 13-án
kezdtem el, és április 13-án fejeztem be. Most nézem csak, hogy ez pontosan két
hónap volt. Imádom a filmet, komolyan imádom, többször is láttam már,
Klaus-Maria Brandauer egy zseni. De a könyv most valahogy nem csúszott. Lehet,
hogy nem voltunk most kompatibilisek, és újra kellene olvasnom pár év múlva… Így
lesz. http://moly.hu/ertekelesek/2022624
És bizony – szégyen – nem szégyen – volt két félbehagyott
könyvem is. Updike Nyúlcipőjét március 9-én kezdtem el, de most nem éreztem rá
a történetre. Szenvedni nem akartam vele úgy, hogy tudom: fél év múlva is csak
a felénél fogok tartani. Sajnáltam, de nem adom fel, és valamikor újra
belekezdek. A másik Berkesi András – szerintem – zseniális könyve, A gyűrű. Hát…
khm… kb. 50 oldal után mondom azt, hogy zseniális, de nekem ez jött le ebből a
néhány oldalból is. Remek a történet így, az elején, izgalmasnak tűnik a
folytatás. Ha a szemem nem sínylette volna meg a kisméretű betűket és a szoros
sortávokat, akkor nem hagyom félbe, de így pár oldal elolvasása után már alig
láttam, úgy összefolyt minden, hogy pihentetnem kellett a szeme, hogy
folytathassam.
Ez volt az április.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése