Gáspár Ferenc: Fekete pálya

Tavaly jelent meg a Napkút Kiadó és a Kalota Művészeti Alapítvány gondozásában Gáspár Ferenc Fekete pálya című kötete, mely már a második a kiadó repertoárjában, ugyanakkor a sokadik a szerző életművében. Nálam a novellák kicsit mostohák, de mindig és folyamatosan próbálkozom velük, olvasom őket, mert tudom, hogy ugyanolyan remekművek lehetnek, mint a regények - és találkoztam is már ilyenekkel.

A kötet ütősen indult Az ígéret földjével, tipikus, nyolcvanas években játszódó történet a gyors meggazdagodás reményében céget alapító, naív, buta magyarról, akit csak ott nem vernek át, ahol nem akarnak; és a folytatás is tetszett A jó napokról című rövid írással. A könyv harmadik novellája, a kivégzőmester volt számomra az egyik legjobb történet egy hóhérral a főszerepben. S ha már a legjobbak... ide tartozik a Számíthatnak rám vagy A művész álma is. Gyönyörű, lírai nyelvezete volt az Én, Mátyás király című regényből származó részletnek, ami elérte nálam, hogy biztosan el akarjam majd olvasni magát a regényt is a jövőben, pedig az egész részlet összesen alig hat oldal volt, és mégis magával ragadott. Az Örökké élni kilencvenhat éves főszereplője, a címadó novella lábatörött síelője, a seregélyesi vegyesboltban helyettesítő férfi (vagy akár a többi szereplő a többi történetben) mind egy-egy különleges eseménynek vagy önjogon központi figuárja vagy éppen a múlt éri utól és tisztázódik a lapokon.

A kötetben szereplő kisregény sajnos nem nyerte le teljes mértékben a tetszésemet, de ennek valószínűleg oka lehet, hogy nem egyhuzamban olvastam, hanem több napon keresztül, így elveszett a lendület és folyton ki-kiestem a történetből.

Habár vegyesek voltak számomra a kötet írásai, rosszat nem olvastam, jókat annál többet, így jó szívvel tudom ajánlani az olvasóknak, ha egyfelől szeretne ismerkedni a Napkút Kiadó köteteivel, másfelől szeretne több magyar szerzőtől olvasni. Gáspár Ferenctől ez az első kötetem volt, most ismerkedtem meg a szerzővel és stílusával, s kezdésnek jónak tartom ezt a könyvet. Hiszen különben nem szeretném elolvasni az Én, Mátyás királyt is.

A borító különösen tetszik: elegáns, kifinomult, mint a kötetben szereplő írások. S ha valakinek az érdeklődését felkeltettem rövid értékelésemmel, annak nagyon örülök, és ajánlom felkeresni a Napkút Kiadó honlapját, ahol megrendelhető a kötet - a kiadó több, más könyvével együtt. Érdemes böngészni náluk! Novellákat nem könnyű értékelni, mire belemenne az ember egy-egy írásba, már vége is, így nem is akartam arra törekedni, hogy minden egyes történetről részletes képet adjak, inkább szerettem volna elmondani, mennyire pozitív tapasztalat volt ez az olvasás most télen.

Hálás vagyok a Napkút Kiadónak, amiért recenziós példányt biztosított a számomra, és megismerkedhettem egy újabb magyar szerzővel.