2017. augusztus 19., szombat

Munka után a Goldberger Textilipari Gyűjteményben

Pénteken, munka után mentem el a Lajos utcába, a III. kerületbe, hogy meglátogassam a Goldberger Textilipari Gyűjteményt, amely a nagy múlt család és textilgyára történetét dolgozza fel. az egész ott kezdődött, hogy nem írtam fel a pontos címet, így a térképre visszaemlékezve indultam meg. A Lajos utcában megkérdeztem egy portásszerű alakot, hogy itt van nem messze a múzeum, és ezt keresem. Azt mondja, már volt, aki ugyanezt a múzeumot kereste, és őt kérdezte, úgyhogy biztosan itt van nem messze, de ő aztán nem tudja. Tettem pár métert, és azt mondja: de ez az egész tömb maga a Goldberger gyár volt korábban, úgyhogy itt van ám!
Megköszöntem, tovább mentem. Megcsodáltam egy emléktáblát egy régi ház falán, és bekanyarodtam a Perc utcába, de még mindig sehol a múzeum. A víz persze csurgott rólam ezerrel. Ekkor csak elővettem a mobilt, és a térképen beírtam a múzeum nevét, reménykedve, hogy cím nélkül is kiadja. Szerencsém is volt, csak nem értettem, hogy ha elmentem mellette, miért nem láttam? Jah, de. Az a ház volt, aminek a falán az emléktábla volt.
Megveregettem a vállamat, és a melegtől kimerülve beléptem a múzeumba, ahol szerencsére kellemes volt az idő, és kedvesek voltak az alkalmazottak is. Miután majdnem levertem valamit a pulton, gyorsan bepakoltam az egyik ruhatári szekrénybe a holmim nagy részét, csak a táskám maradt nálam.
Már az első terem lenyűgözött, ahol a család és a gyár történetének kezdeteit illetve magát a kékfestést mutatták be.
Ahogy haladtam előre az időben, egyik teremről a másikra, hát az nagyszerű élmény volt. A múzeum abszolút interaktív. Lehet nyomdázni kékfestő mintákkal, van filmfelvétel, amit meg lehet néni-hallgatni, használnak mindenféle más - sokat ki sem próbáltam -, lehet "interaktívan" színezni is modelleken ruhákat... Szóval fantasztikus volt. Gyerekeknek is élvezetes lehet, de persze nem a nagyon kicsiknek.
A múzeum gyönyörű, színvonalas és modern kialakítású. Habár kívülről az ember simán elmegy mellette, ha nem figyel (mint én is :-)), érdemes figyelni, hogy megtaláljuk.



A szívem szakadt meg Buday-Goldberger Leó sorsát olvasva-megtudva. Bárcsak-bárcsak... ha Hrabalnál olvasok ilyet, az ő hrabal-i stílusában előadva, biztosan mosolyogtam volna rajta. De így... elszomorodtam.
Sokkal több időre lett volna szükség, hogy mindent alaposan megnézhessek, elolvashassak, kipróbálhassak. Itt valóban el lehet tölteni akár kétszer ennyi időt is, mint amennyit én itt töltöttem, pedig az is nagyjából másfél-két óra volt.

A Goldberger gyár 1997-ben zárta be végleg kapuit, véget ért egy több, mint kétszáz éves, nagyszerű gyár története.
A Goldberger-gyár egykor... és ma...

A látogatás végén megvettem a kiállítás katalógusát, és a Buday-Goldberger Leó életét bemutató könyvet. Mivel közel voltam az Árpád-hídhoz, sétálni kezdtem, így került az utamba a Kehly Vendéglő, ami jól is jött, mert szerettem volna egy kávét és egy üdítőt - beültem tehát.
Néhány méterre van a Vendéglőtől Krúdy szobra, és az épület, ahol az író lakott Óbudán - ez ma a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak ad otthont. Ide is szeretném majd elmenni, mert biztosan nagyon izgalmas.

Kellemes volt ez a pénteki délután, még akkor is, ha munka után került rá sor, és nagyon elfáradtam.

Források és ajánlott irodalom:

2 megjegyzés:

  1. "A Lajos utcában megkérdeztem egy portásszerű alakot, hogy itt van nem messze a múzeum, és ezt keresem. Azt mondja, már volt, aki ugyanezt a múzeumot kereste, és őt kérdezte, úgyhogy biztosan itt van nem messze, de ő aztán nem tudja."
    :D
    lol ezen itt hangosan vihogok!
    Jók a képek, mivel fotóztad őket? És banyek, hát szívszorító az a régi gyárfotó utáni jelenlegi állapot (romlás, inkább) :/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, óriási a különbség... Igazi katasztrófa. Egy nagyszerű, fantasztikus gyár - volt. Bevallom, én teljesen beleszerettem.
      A portás valóban elég furcsa volt. :-D
      A gépet Spanyolországban vettem pár éve, az is egy érdekes történet volt. :-D Majd elmesélem. :-))

      Törlés