2019-ben másfél hónapig olvastam Horváth Viktor regényét, a Möbiont; ezt a vékony kis könyvet, ami a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg és ami számomra egy új, ismeretlen vizekre való evezést jelentett. A fülszöveg alapján könnyedebbnek gondoltam, a mérete is hasonlót sejtetett – aztán jött a meglepetés. Sokáig olvastam tehát, pedig a nyelvezet nem volt rossz, még akkor sem, ha a szerző egy külön kis világot épített fel, sajátos kifejezésekkel. Akkor úgy éreztem, jó lett volna látni az első kiadást is, és ez hamarosan meg is fog valósulni, hiszen nagyjából két héten belül kezemben lesz az illusztrált kiadás is legújabb lírás könyvrendelésem részeként. Nagyon kíváncsi leszek rá így, hogy 2023 végén újraolvastam a történetet.
Huh, a történet… ugrál az időben, ami először néha jó volt, néha kevésbé, de azért lehetett követni rendesen a cselekményt, második olvasásra pedig abszolút komfortosnak éreztem. Furcsa világ és furcsa cselekmény, amit kapunk Horváth Viktortól. A regény szereplőihez hasonló szereplőkkel eddig még nem találkoztam sehol, fura lények, fura szerzetek, de feldobták a történetet, ahogyan a humor is, amit a szerző beleszőtt a könyv soraiba. Sci-fi ez, de nem a megszokott értelemben, amihez hozzájárulnak a történet megszületésének körülményei is, és éppen ezért érdekel az első kiadás.
"Ha rendesen felöltözöm, talán könnyebb lesz megőrizni a tekintély maradványait. Valami nincs rendben, az biztos, egész reggel nincs rendben, és nemhogy nincs rendben; minden egyre szarabb."
Filozófiai, vallási, politikai utalások vannak végig a történetben, ami azt okozza, hogy - engem legalábbis - nemcsak a cselekmény kötött le, de folyamatos agymunka is volt az olvasás. Amikor szinte percenként eszedbe jut valami az olvasott szövegről, továbbgondolod, majd visszatérsz hozzá, s folytatod az olvasást. Azt megítélni nem tudom, mennyire minőségi a történet sci-fi-ként, mivel ez az egyik olyan műfaj, amit keveset fogyasztok, de különleges élmény volt az olvasás mind első, mind második alkalommal, és úgy érzem, fogom még a kezembe venni. A decemberi olvasás annyival adott többet, hogy más otthonosabban mozogtam a szövegben, s habár nem emlékeztem minden részletre, de tudtam, mi fog történni, így a részletekre több figyelmet fordíthattam. Ami meglepett, az pedig az volt, hogy egy szintén 2023-as könyvélményem villant belém a Möbion újraolvasásakor, mivel a főszereplő sokban emlékeztetett Arnon Grunberg A betegség nélküli ember című regényének főhősére, ami egy plusz élményt adott az olvasáshoz.
Nagyon köszönöm a Magvető Kiadónak, hogy recenziós példány formájában megismerhettem Horváth Viktor regényét, igazán különleges, egyedülálló élményben volt részem és biztos, hogy fogom keresni az író más köteteit is a jövőben. Akik pedig egy különleges történetre vágynak, és nem félnek kilépni a komfortzónájukból, ajánlom a regényt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése