2017. június 6., kedd

Megismerni Miskolcot - nyári kedvcsináló :-)

Előzetesen annyit: a képeket én készítettem 1999-ben, amikor egy hetet töltötem Miskolcon. A képeket papírképről digitalizáltam, a minőségük ezért ilyen; a papírkép sokkal jobban néz ki :-)), de emlék, és szerettem volna ezeken keresztül megmutatni a várost.

Sokan alig ismerjük saját hazánkat, pedig természeti és épített kincsekben ugyanúgy bővelkedik, mint bármely más ország. Éppen ezért szeretném bemutatni most Miskolcot. :-)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye megyeszékhelyéről keveseknek jut eszébe a szépség. Az első, amire gondolunk, a szürke iparváros jellege; néhányan a miskolc-tapolcai fürdőkre asszociálnak a város nevének hallatán. Ami nekem eszembe jut, az Lillafüred, a vadaspark, a Pisztrángos-tó, az avasi temető a domboldalban... Eszembe jut az a villamos, ami hosszan vezet a városban, és a végállomásán néhány éve még állt egy pékség. Nem tudom, most ott van-e.

Miskolc nyugat-keleti irányban több, mint 27 km hosszan elnyúló település a Bükk hegység keleti lábánál, a Szinva-patak medencévé táguló völgyében, valamint ennek mellékvölgyeiben és a pataknak a Sajó felé nyúló lejtőjén.

Miskolc és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Először 1891-ban Herman Ottó ismerte fel az Avas lábainál folytatott építkezések során az ősember kőszerszámait. A honfoglalás után Bors vezér alakította ki Borsod és Geuru (Diósgyőr) várával Borsod vármegyét. Utódai, az ősi Miskolc nemzetség birtokolták a környéket 1312-ig. 1364-ben I. Lajos Miskolcot a diósgyőri váruradalomhoz csatolta, majd egy évvel később mezővárosi rangra emelte.

1544-ben a budai pasa csapatai kirabolták és felgyújtották a várost, mely Eger elestével 1596-tól 1687-ig a töröknek adózott. Miskolc fontos támaszpontja lett II. Rákóczi Ferenc küzdelmeinek, 1704 tavaszán itt volt a fejedelem főhadiszállása is. 1720-tól kezdett Miskolc folyamatosan a megye székhelye, egyúttal lüktető életű kereskedelmi központja lett.

1770-ben Fazol Henrik megalapította az ómassai vasolvasztót, a későbbi kohászati művek ősét. 1823-ban Miskolcon épület fel Magyarország első állandó kőszínháza. A környező völgyekben 1830 körül elkezdődött az ipari méretű szénbányászat. A város jelentős mértékben kivette a részét az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcból. Szemere Bertalan a magyar kormány minisztere lett, és Palóczy László, az 1848-as képviselőház elnöke is innen indult a pályán.

1866-ban kezdték meg az új Vasgyár építését Miskolc és Diósgyőr között. 1878. augusztus 31-én a Bükk völgyéből lezúduló árvíz következtében a város nagy része elpusztult. A múlt század végére a szénbányászat és a vasgyártás mellett az üveg- és papírgyártás szintén nagyiparrá alakult. Az első világháborús készülődés során a Diósgyőri Vasgyár egyik legnagyobb hadianyaggyárunkká fejlődött, és a második világháború alatt is hadifelszerelési bázis lett.

1945 után Miskolchoz csatoltál Diósgyőrt, Hejőcsabát, néhány más településsel együtt, majd öt évvel később Görömbölyt, Tapolcát, Szirmát és Hámort. Itt alakult ki a Sajó-völgyi nagyipar központja.

Miskolc 1949 óta egyetemváros. Környezetének természeti szépsége, kulturális intézményei, szállodái és vendéglátóipara Miskolcot elsőrangú idegenforgalmi központtá avatják.

Érdemes meglátogatni a várost, mert rengeteg kiváló kulturális lehetőséggel és látnivalóval vár ránk.

A Herman Ottó Múzeum 1899-ben alakult meg Borsod-Miskolczi Múzeum néven. 1914-ig a Borsod-Miskolczi Múzeum és Közművelődési Egyesület, majd ezt követően 1949-ig, az államosításig Borsod vármegye és Miskolc városa finanszírozta tevékenységét. Az intézmény 1953-ban vette fel a sokoldalú tudós, Herman Ottó (1835–1914) nevét. Lillafüreden, az Erzsébet sétány 33. szám alatt találhatjuk a Herman Ottó Emlékházat, amely – a múzeum honlapján található ismertető szerint – a tudós egykori lillafüredi nyaralója. A Peleház 1898–1903 között épült, az akkoriban újonnan kialakított üdülőtelep részeként. Az épület 1951-ben került a miskolci múzeum kezelésébe, első állandó kiállítása 1964-ben nyílt meg. 2007-ben megtörtént az emlékház teljes felújítása.

A kiállítás két szobában mutatja be a múzeum névadójának életét, munkásságát, miskolci és hámori-lillafüredi kötődéseit.

1823. augusztus 24-én nyitotta meg kapuit a miskolci színház, a megnyitón Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című ünnepelt darabja került színre. A nemzeti színjátszást is pártoló gróf Széchenyi István örömmel üdvözölte az állandó színház felépítését 1827-ben: ,,ámbár nagyon szomorú, hogy olly nagy Hazánkba csak Miskolcon áll egy olly intézet, amely a nagy célnak megfelelend... mégis örül a szívem, hogy valahol már a kezdet megvolt."
A régi színházépület az 1843-as miskolci tűzvészben elpusztult. Az új, mai színház alapkövét 1847-ben tették le. Az építkezés költségeit az a részvénytársaság fedezte, melyet Szemere Bertalan alispán hívott életre. A Cassano József tervei alapján készülő színházat 1857. szeptember 3-án avatták fel. Az új színház első igazgatója Latabár Endre volt, akinek társulata Vörösmarty Marót bán című művét mutatta be. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza is. Ekkor kapta meg a teátrum "felsőbb engedelemmel" a Miskolci Nemzeti Színház nevet.
Jelentős korszerűsítést végeztek az 1880-as években, amikor bevezették a központi fűtést és a légszesz világítást. Ekkor építették a tornyot, amely abban az időben tűzőrségi célokat szolgált, napjainkban pedig a pontos időt mutatja. 1957 és 1959 között az épületet ismét korszerűsítették és átépítették.
A legnagyobb szabású átalakulást a Miskolci Nemzeti Színház épülete a kilencvenes években élte meg. A rekonstrukció eredményeképpen az addig 8000 m2 alapterületű színház több mint 16 ezer m2-re növekedett. Ahogyan a honlapon olvashatjuk: A ma öt játszóhellyel rendelkező épületkomplexumban minden színházi álom megvalósítható.



A Miskolci Állatkert és Kultúrpark, amit én még Vadasparkként ismertem meg, a Miskolcot Lillafüreddel összekötő út mentén található, megközelíthető busszal, de a gépjárművel érkezőket az állatkert előtt ingyenes parkolóval várják. Az intézményben öt kontinens több mint 120 állatfajának közel 700 egyedét mutatják be különleges erdei környezetben. Az állatkert területe a Bükki Nemzeti Parkkal szomszédos, így annak természetes növény- és állatvilágából is ízelítőt kapunk. Ezek mellett völgyhíddal, magaslessel és számos programmal várja a park a látogatókat. Az állatkert weboldalán olvashatunk a legnépszerűbb lakókról is:A legnagyobb kedvencek közé tartozik a két barnamedve, Forgó Dorka és Füles Borka, akik nevüket vendégeinktől kapták. A nagyragadozókat rajtuk kívül tigris, perzsa leopárd, farkas és hiúz képviselik. De számos más, különleges állat is él nálunk: például Liszt-majmocskák, nagy szőröstatuk, észak-amerikai kúszósülök, David-szarvasok és az ugyancsak közönségkedvenc szurikáták.”


A hét tagkönyvtárral rendelkező II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár január 22-én elnyerte a Minősített Könyvtár címet. A díjat Hoppál Péter államtitkár adta át dr. Prokai Margit igazgatónak a magyar kultúra napján.

1952-ben a Minisztertanács elrendelte a megyei könyvtárak létrehozását. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Könyvtárat a miskolci körzeti és városi könyvtár összevonásával hozták létre, mely 1952. október 26-ától Miskolc város központjában, a Szabadság tér 3. sz. alatt működött. Az intézmény négy évvel később vette fel a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár nevet. A hatvanas évek végére a könyvtár kinőtte akkori épületét. Az új könyvtár kivitelezési munkái 1969-1971-ig tartottak, s a kétemeletes épületet 1972. május 28-án adták át az akkori Felszabadítók útja 11. sz. alatt. (Jelenleg: Görgey Artúr út). A tervezési munkáért Dézsi János 1973-ban Ybl-díjat kapott. A könyvtár mai székháza négyszintes, 4800 m2 alapterületű.

A könyvtár jelentős helyismereti gyűjteménnyel rendelkezik, amely a könyvek, helyi újságok, folyóiratok mellett az aprónyomtatványok, képeslapok megőrzését is feladatának tekinti. Az elmúlt néhány évben újabb gyűjteményrészekkel és dokumentumokkal, illetve szolgáltatással bővült a könyvtár kínálata, pl. Európa Gyűjtemény vagy a Nemzetiségi gyűjtemény. A helyben használható CD-ROM-os adatbázisok és dokumentumok mellett az Interneten elérhető források és teljes szövegű digitális dokumentumok bővítik az elérhető ismeretanyagok körét.

A könyvtár Miskolci kistérségben 22 település mozgókönyvtári ellátását végzi, s szolgáltatás-megosztási szerződés keretében támogatja Gönc és Abaújszántó munkáját. A könyv- és olvasás szeretetének megerősödését szolgáló rendezvényeinek látogatottsága is jelzi, hogy fontos kulturális intézménye a megyének és a városnak. 

Az Avas északkeleti lábánál helyezkedik el a történelmi Belváros. Kelet-nyugati tengelye a gépkocsiforgalomtól elzárt Széchenyi István út, amelynek 33. szám alatti házának helyén állt egykor a Három Rózsa vendégfogadó. Itt szállt meg 1840-ben Kossuth Lajos is. A fogadó helyén később szálloda épület, aminek vendége volt Ferenc József és Edward Albert walesi herceg is egykoron. Itt található a korábban már említett Nemzeti Színház is a Déryné utca 1. szám alatt, az épület mellett az utca névadójának szobrával. Kellemes itt sétálni, betérni a kisebb utcákba, meglátogatni a parkokat; és mivel kávézókban és éttermekben bővelkedik a környék, nem maradunk étlen vagy szomjan.

Az Avas hegy oldalában már a 14. században állt a Szent István nevét viselő plébániatemplom, amelyet 1411-ben bővítettek. Ebből az épületből csak részletek maradtak - így a nyugati torony csonkja -, mert 1480 körül a templom gyökeres újjáépítésen esett át. Az öt magas pillérpár által tartott jelenlegi famennyezet 1778-ban készült. A 15. századvégi boltozatnak csak lenyomatai, bordaindításai maradtak. Az északnyugati kápolnában, az egykori torony falának tövében kis kiállítás mutatja be a templom történetét. A 18. századi festett berendezés több darabja is megtekinthető itt.
Az északi falban több, igen színvonalas 15. századvégi gótikus részlet hívja fel magára a figyelmet: a neogótikus előtérből nyíló kapuzat gazdag kiképzésű, pálcatagos kereteléssel és korabeli, vasborítású ajtószárnyakkal, egy szentségtartó, valamint az egykori sekrestye kisebb, körtetagos ajtókeretezése.

A szentély falában látható Miskolczi István, diósgyőri várnagy feleségének és fiának 1589-ből való sírköve.

Érdekesség a 17-18. századi toronycsúcsok és szélkakasok gyűjteménye a déli falon, valamint az 1735-ből való „fekete szék”. Ugyanekkor készült a szószék pelikános koronája. A neogótikus nyugati karzaton álló Angster-orgona 1895-ben épült. A templomban emléktáblák őrzik a nagy reformátor, Dévai Bíró Mátyás és Palóczy László emlékét. Az épület körül helyezkedik el a város legrégebbi temetője, az avasi műemléktemető.

A Deszkatemplom helyén 1698-tól templom állt, ám fából készült, így gyakran leégett. A mai templom elődje, a Szeghalmy Bálint által tervezett, 1938-ban épült is e sorsra jutott, országos összefogással épült fel a mai templom.A reformátusoknak már a 17. századtól kezdve volt ravatalozójuk, majd templomuk a tetemvári temetőben. Fatemplom épült 1724-ben és 1781-ben, majd 1874-ben készült el az a kereszt alaprajzú épület, amely a jelenleginek közvetlen elődje volt. Ennek romlása miatt írtak ki pályázatot új templom építésére, amelyet Szeghalmi Bálint, Miskolc akkori főmérnöke nyert meg. Az ő tervei alapján épült fel a Deszkatemplom 1938-ban. A Deszkatemplomot 1997 decemberében felgyújtották, teljesen leégett. Helyreállítására országos gyűjtés indult, aminek eredményeképpen a templom eredeti formájában 1999 áprilisára újjáépült.


A Deák Ferenc téren álló görögkeleti ortodox templom copf stílusban, 1785-1806 között épült; Közép-Európa egyik legnagyobb, legszebb görögkeleti temploma. Benne látható az ország legmagasabb, 16 méter magas ikonosztáza. Az 1791-1793 között készült barokk képfal Jankovits Miklós munkája, rajta 88 kép jeleníti meg Jézus életét. Az egyhajós templom főhomlokzata fölött sudár torony emelkedik, a hajónál valamivel szélesebb, karzat alatti előcsarnokkal és keskenyebb, ívesen záródó szentéllyel. A három boltszakaszos hajót csehsüveg boltozatok fedik. Mindkét bejárati ajtón levéldíszes pántokkal összefogott kovácsoltvas borítás van, feltehetően Fazola Henrik vasműves diósgyőri műhelyéből. A templombelső leggyönyörűbb műtárgya az ötszintes, mintegy 18 méter magas ikonosztázion, amelynek 84 képét Anton Kuchelmeister osztrák festő, alapikonjait ismeretlen festő készítette.

A Kazinczy utca 7. szám alatt található Zsinagóga 1861-1863 között épült, a magyar romantikus építészet egyik kiemelkedő alkotása. Ludwig Förster tervezte, aki többek között a pesti Dohány utcai zsinagógát is jegyzi. A miskolci zsinagóga a régió legnagyobb élő, működő egyházi épülete. A háromhajós, álbazilikás elrendezést az épület külseje is érzékelteti: a főhomlokzaton az alacsony hajlású oromzattal lezárt középrizalit az oldalhajók fölé emelkedik. A falakat a karzatok szintjén - a főbejárat fölötti négyes nyílás kivételével - hármas, illetve az oldalhomlokzaton ikerablakok törik át. A keleti és nyugati főhomlokzaton 1-1 mór stílusú, arabeszkes rózsaablak nyílik. A homlokzatokat ívsoros párkányok zárják le. A belsőt karcsú öntöttvas pillérkötegek osztják szélesebb fő-, és keskenyebb oldalhajókra, amelyeket 3-3 csehboltozat fed ugyancsak vas homlokívek között. A bonyolult, keleties ornamentikájú falfestés M. Horowitz munkája. A főbejárat és a lépcsőházak kapuszárnyain indás, leveles neoromán vasalások láthatók.




A középkori lovagvárként is emlegetett erődítményről elsőként Anonymus emlékezett meg. A diósgyőri vár fénykor Nagy Lajos király uralkodásának idejére, a 14. századra esik. Ekkor kezdődött a 1526-ig tartó időszak, amikor hat királyné jegyajándéka, vidéki rezidenciája volt a vár – erről kapta ma is használatos elnevezését: a királynék vára. Bizonyára sokan emlékeznek még rá, hogy 1980 és 2011 között minden évben megrendezésre került Miskolc és Diósgyőr több pontján, így a várban is, a Kaláka folkfesztivál. Én magam gyerekként, csillogó szemmel néztem minden évben a televízió közvetítését a fesztivál eseményeiről.

Az első, még csak kétnapos fesztivált 1980 júniusában rendezték a Diósgyőri várban, miután Miskolc városának, ezen belül a Városi Művelődési Központ munkatársának, Barta Évának a kezdeményezése találkozott a Kaláka együttes elképzeléseivel. A fesztivált hagyományosan minden év július második hétvégéjén rendezik meg. A rendezvény azonnal sikert aratott, és a következő években mind az időtartam, mind a programok változatossága, mind a helyszínek tekintetében bővült. A népzenén kívül megjelent a jazz, a verskoncert, a fiatal előadók bemutatkozása stb., ugyanakkor egyre több ismert, sőt világhírű hazai és külföldi előadó, együttes lépett fel.

A Kaláka együttes a fesztivál szervezéséért, Miskolc város kulturális életében való fontos közreműködésért 2004-ben megkapta Miskolc városától a Pro Urbe kitüntető címet. A Kaláka fesztivál Közép-Európa legrégebbi folkzenei fesztiválja, amely 2010-ben ünnepelte a harmincadik születésnapját. (2012-től a Kaláka fesztivál Egerben került/kerül megrendezésre).



 A Lillafüredi Állami Erdei Vasút, vagyis a kisvasút, az Észak-Kilián városrésztől Lillafüred érintésével Garadnáig közlekedik 14 km hosszon.

A keskeny nyomtávú erdei vasútvonal az ország egyik legnagyobb vasúti viaduktján (64 m hosszú és 20 m magas), két alagúton, és a festői szépségű Hámori-tó partja mentén vezet a pisztrángkeltetőjéről híres Garadnáig, érintve az ország legrégebbi, máig működőképes ipari műemlékét, az újmassai őskohót. Húszévesen többször is utaztam a kisvasúttal, és meggyőződésem, hogy aki csak egyszer is megteszi az utat Miskolc és Lillafüred között, örökre beleszeret a tájba, a kisvasútba.
A Palotaszállót Lillafüreden Mátyás korabeli vadászkastélyt utánzó stílusban 1927-30 között épített neoreneszánsz stílusban. A kastélyt függőkert és park veszi körül. A szállóból a Szinva patak völgyére és a Hámori-tóra nyíló kilátás varázslatos. Mit mesélhetnék róla? A legvarázslatosabb hely, ahol valaha voltam, pedig voltam néhány helyen már Magyarországon és külföldön egyaránt. Ahogy írom a bejegyzést, gondolkodom, voltam-e hasonlóan szép helyen, de nem, nem mondhatom, hogy voltam. A szálloda alatti hegyoldalt függőkertszerűen alakították ki, amely lépcsőzetesen ereszkedik alá az Anna-mésztufabarlang bejáratához.

Ahogyan a www.miskolc.hu oldalon olvashatjuk: A „Diósgyőr–Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése” című projekt keretében megújult függőkert immár eredeti pompájában csábítja hosszú sétákra a természet, a romantika és a művészetek szerelmeseit. A szálló alatti hegyoldalban meghúzódó csodálatos kert minden látogató számára biztosítja a könnyed kikapcsolódás élményét. A teraszrészek mindegyike a helyi hagyományokat megőrizve, azt felelevenítve tematikus tartalmat és egyben új kertészeti megjelenést kapott.

Az Anna-barlang különleges természeti érték, egyike a világ három, a nagyközönség számára látogatható mésztufa-barlangjának. A barlang üregeinek javát 1833-ban, Stark András bányász vezetésével találták meg, amikor a hámori vasverők számára bővizű forrásokat kerestek.

A lenyűgöző környezetben lévő Hámori-tó a Garadna patak felduzzasztásával keletkezett. Ma kedvelt horgász- és csónakázótó, télen a jégen korcsolyázni is lehet. Több mint egy kilométeres sétaút vezet a partján.

A Lillafüredtől Újmassáig vezető úton kellemes kirándulás tehető, közben pedig meglátogathatjuk a Pisztrángkeltetőt, az őskohót; rácsodálkozhatunk a természeti szépségekre, és egészségügyi szempontból is hasznos egy ilyen kirándulás.

Tényleg nem lehet mindent felsorolni, ez a cikk csupán kis szeletét képes bemutatni Miskolc látnivalóinak; és a szöveg még csak nem is képes visszaadni mindazt a szépséget, ami körülveszi a városba érkező látogatót.

Az Almássy-kúria a Városház téren álló barokk eredetű lakóház, melyet a 18. század második felében az Almássy család építtetett. A zárt sorú, kilenctengelyes épület részben alápincézett. A földszinti helyiségek boltozatosak, az emeletiek sík mennyezetesek. Az Almássy-kúria utcai főhomlokzatának emeletét a múlt században romantikus stílusban alakították ki.

A diósgyőri vár tövében található a 18. században épület lakóház, ahol 1857 és 1867 között Déryné Széppataki Róza lakott. Utolsó éveiben a Hunyadi utcában található lakóház volt az otthona, majd 1872. október 1-én örök nyugalomra helyezték a Szent Anna-temetőben.

Beszélhetnék még ezernyi lehetőségről, amiknek meglátogatásával el lehet tölteni az időt Miskolcon. A sétánál aktívabb pihenést kedvelőknek is vannak lehetőségek a városban, mint amilyen a bobpálya, a kalandtúra park, Kisköves, a Szeleta-barland vagy a Szent István Cseppkőbarlang; vagy éppen a Bükk-fennsíki tanösvények. Ne feledkezzünk meg a Miskolc-Tapolcán található Barlangfürdőről sem, hiszen fontos jelképe és idegenforgalmi vonzereje a városnak. Én magam csupán azért nem fordítottam nagyobb figyelmet rá írásomban, mert – igen, ez egy szubjektív cikk –, nem vagyok rajongója a fürdőknek. Azt azonban mindenkinek érdemes tudni, hogy Európában egyedülálló karsztvizes termál-barlang fürdő, amely a 16. századtól a bencés szerzetesek kedvelt fürdőhelyeként volt ismert.

Kíváncsi voltam, vajon 2006-2015-ös időszakban hogyan változott a szálláshelyek kihasználtsága Miskolcon. Mennyien látogatták meg a várost (olyanok, akik az éjszakát kereskedelmi és egyéb szálláshelyeken töltötték – tehát nem rokonoknál-ismerősöknél szálltak meg, és több napot kívántak a városban tartózkodni), átlagosan hány éjszakát töltöttek itt. Ehhez a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Adatbázisát és a megyei statisztikai évkönyveket hívtam segítségül.
Habár Miskolc esetében a 2006-2015-ös időszakban jelentősen megnőtt a városban töltött vendégéjszakák száma (mind a kereskedelmi, mind az egyéb szálláshelyek tekintetében), sajnos az – Szolnokhoz hasonlóan – itt is elmondható, hogy az átlagos tartózkodási idő nem emelkedett. Ebben nincs is hullámzás, stabilan 2,1-2,8 között mozog. Hiába tölti idejét egyre több külföldi is Miskolcon, ők is csupán a vendégéjszakák számát növelték – ami ugyan kiváló eredmény -, de jó lenne, ha nemcsak többen érkeznének a városba, hanem több időt is töltenének itt.

Hasznosnak éreznék egy kampányt is akár (nyilván a városvezetés részéről), amiben a megyeszékhely nevezetességeire, az itt lévő kulturális-, sport- és egyéb lehetőségekre hívnák fel a figyelmet.

Talán ehhez a hozzájárul majd a 2017-ben a városban megrendezésre kerülő könyvtáros vándorgyűlés is.

Bízom benne, hogy bejegyzésemmel, az izgalmas helyszínek egy részének bemutatásával felkeltettem az érdeklődést ez iránt a sok látnivalót és élményt kínáló város iránt; és egyre többen választják pihenésük célpontjául Miskolcot. Kívánom, hogy így legyen. :-) 

Felhasznált irodalom és honlapok: 
Czellár Katalin – Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest, Panoráma 1996. p. 804-819.
II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár www.rfmlib.hu 
Miskolci Nemzeti Színház mnsz.hu
Herman Ottó Múzeum www.hermuz.hu 
Miskolci Állatkert és Kultúrpark www.miskolczoo.hu 
Lillafüredi Állami Erdei Vasút  http://www.laev.hu 

A város jobb megismeréséhez néhány Miskolccal kapcsolatos irodalom:
Balogh Judit; Dobrossy István; Zimányi Katalin: Fából és deszkából : a miskolci Deszkatemplom (1999)
Békési Gábor; Németh Tibor: Város az Avas alatt : irodalmi barangolás (2008)
Benedek István Gábor; Pelle János: Miskolc, Zsidó utca '46 (cop. 2012)
Berecz József; Veres László; Viga Gyula: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében, 1892-1949 (1999)
Béres Beáta: Memento mozi : Miskolc mozitörténete a kezdetektől 2008-ig (cop. 2009)
Berta József: 100 éves Miskolc város tömegközlekedése ([1997])
Csanálossi Béla: A mi városunk, Miskolc (1999)
Csanálossi Béla: Miskolc várostörténeti kalauz (2., jav., bőv. kiad.) (2003)
Darázs Richárd: A Célváros : egyszer volt, hol nem volt... Acélváros? (2011)
Darázs Richárd: Avasi mozaik (2016)
Darázs Richárd: Egyszer volt, hol nem volt : Acélváros (2009)
Darázs Richárd: Utánam, srácok! : hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiből (2014)
Dobrik István: Miskolci Galéria (2011)
Dobrossy István: A miskolci Avas : monográfia a város jelképéről (1993)
Dobrossy István: A miskolci orthodox templom és sírkertje (2001)
Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon : a Búza téri Vásárcsarnok története (2002)
Dobrossy István; Eszenyi Miklós: Miskolci életrajzi lexikon ([2008])
Dobrossy István; Gyarmati Béla: Legendák, anekdoták, emlékek : a miskolci színjátszás történetéből ([2007])
Dobrossy István; Kiss Tanne István: Miskolc védett síremlékei ([2010])
Eszenyi Miklós: Miskolc retro : szubjektív történelem (2009)
Gyulai Éva; Dobrik István: Miskolci portrék, 1750-1950 : Miskolc régi képeslapokon (2000)
Hajdú Ildikó; Nagy Szilvia: Új város épül : Miskolc 1945-1975 (2010)
Hideg Ágnes: A Szinva hídjai : képes bibliográfia a miskolci Szinva patak hídjairól (2009)
Hideg Ágnes: Herman Ottó Miskolcon (2014)
Kapros Tiborné: Helyzetkép Miskolc városról (2000)
Kilián István; Dobrossy István: Szűcs Sámuel naplói, 1835-1864 (2003)
Kis József: Miskolc, 1956 (2006)
Madarász Györgyi: Front és hátország : Miskolc, egy vidéki város a 20. század első évtizedeiben ([2014])
Mándoky József; Fejér Ernő: Védett épületek Miskolcon (2000)
Papp Ferenc; Somorjai Lehel; Tóth Arnold; Bede Katalin: Miskolc régi térképeken, 1759-1963 (2015)
Pirint Andrea: A Herman Ottó Múzeum Képtára (2004)
Prókai Margit; Venyigéné Makrányi Margit: 60 év a Megyei Könyvtár életéből : könyvtártörténeti "kolligátum" a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár életéből, 1952-2012 (2012)
Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (2004)
Répászky Ernő; Répászky Lipót: A Borsod-Miskolci turistaság története, 1891-1944 (2009)
Sir László; Horváth Ádám Zsolt; Kerényi László: Da Capo al Fine : a Miskolci Szimfonikus Zenekar 50 éve, 1963-2013 (2014)
Szabó Tünde Judit: A miskolci zsidóság története és demográfiája : a kezdetektől a vészkorszakig ([2011])
Szántó István: Az ecetfák városa (cop. 2013)
Szántó István: Vasgyári medvetánc : újabb történetek az ecetfák városából (cop. 2014)
Tóvári Judit: Az elit Miskolc város társadalmában, 1872-1917 (1997)
Várhelyi Krisztina: Miskolci minorita templom ([2015])
Veres László: Miskolc: műemlékek, látnivalók (1997)
Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (1999)


Ómassa

Felső-Hámor 

A Vadasparknál :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése