Fodor Veronika: Tudálékos úr könyvesboltja

Frissítő, igazi, könyvmolyoknak való történetet vehettem a kezembe nemrég, amikor a könyvtár gyerekrészlegén böngésztem olvasnivaló után. Megtaláltam ugyanis a polcokon Fodor Veronika 2023-as kisregényét, a Tudálékos úr könyvesboltját, ami a Holnap Kiadónál jelent meg. A szerzővel - egészen pontosan a szerző könyveivel - eléggé ambivalensek az érzéseim, ugyanis olvastam már tőle nagyon jó (legalábbis nekem nagyon tetsző) és rendkívül rossz (igen, az a kötet határozottan rossz volt) könyvet is. Így még inkább érdekelt, hogy ez a mostani történet melyik kategóriába fog esni nálam.

Olvasás után pedig állíthatom, hogy - habár a moly.hu könyves közösségi oldalon ez a könyv is elég alacsony százalékon áll - nekem elnyerte a tetszésemet a történet, ahogyan a szereplők is.

A címben szereplő Tudálékos úr a Vén Professzorhoz címzett antikvárium tulajdonosa, akinél találhat a betérő beszélő könyvespolcot, de közlekedő és pakolászó széket is. A legbosszantóbbak azonban a könyvmanók, aki rendszeresen felbosszantják Tudálékos urat a viselkedésükkel. Pongrácnak is fontos szerepe lesz a történetben, ő Tudálékos úr unokája, aki megtalálja azt a kézzel készített könyvet, amelyben nagyapja felsorolta - mintegy lexikonszerűen - az összes könyves kis lényt, legyen jó vagy rossz természetű. Szomszédjuk, Ernesztina néni remek süteményeket készít - ő A két daloló csacsi nevű édességbolt tulajdonosa, akinek a boltja alatt különleges könyveket őriz. Egy véletlen folytán elszabadul egy gonosz szerzet, Átok, a néninek pedig nyoma vész. Tudálékos úr és Pongrác már csak az éppen elkezdett süteménykészítés nyomait találják meg az édességboltban, így hát nyomozni kezdenek.

Nagyon szerettem a lexikonban szereplő szócikkekeket, mint például a szamárfülező, az aláhúzogató, a nótórius könyvmentő, de a többiel meghatározását is szórakoztató volt elolvasni. Egy könyveket szerető kiskamasznak szerintem remek szórakozás lehet ez a történet, még ha a nyomozás szála - érthetően - nem is a legerősebb. Polc Apó és testvére történetét is megismerhetjük és tanúi lehetünk az egymást régóta nem látott két polc találkozásának is.

Fodor Veronika remek fantáziával megírt történetében természetesen minden jóra fordul és az utolsó lapon az is kiderül, hogy az író lezárja-e Pongrácék kalandjait, vagy meghagyja a lehetőségét újabb izgalmas eseményeknek. A vékony kis kötet szellősen szedett, illusztrált, az illusztrációk irtó jópofák - köszönet értük Igor Lazinnak -, minden adott egy kellemes, könnyed kikapcsolódához, ha az embernek nincsen sok ideje az olvasásra, de valami kedves-humoros történetre vágyik.

Egyetlen dolog lepett meg, ami pedig a kötet ára. Úgy érzem, hogy 2900 Ft túl magas összeg ezért a kis könyvért, még az elszállt könyvárak ismeretében is. Ha azonban akciósan látjátok valahol vagy van lehetőség könyvtárból kikölcsönözni, mindenképpen ajánlom a Tudálékos úr könyvesboltja című kötetet a Holnap Kiadótól.

Judy I. Lin: Méreggel átitatott varázslat

Judy I. Lin regénye, a Méreggel átitatott varázslat 2023-ban jelent meg a 21. Század Kiadón belül a Next21 Kiadó gondozásában, a Next Generation sorozat részeként. Ez az írónő első, magyarul megjelent regénye, amely egy sorozat első része is egyben. Még sosem olvastam tajvani szerzőtől, nagy örömmel és kíváncsisággal vettem a kezembe a regényt, mely a kiadó kedves megkeresése után jutott el hozzám. Fantasyt ritkán olvasok, de mindig nyitott vagyok új műfajok felé - így olvastam el nemrég jópár mangát is, és nagyon pozitív élmény volt mindegyik -, és a történet, a korszak és a borító együtt levettek a lábamról. Már nem is féltem annyira a műfajtól.

Édesanyja elvesztése és húga halálos betegsége készteti Ninget arra, hogy elmenjen arra a versenyre, amelyet a császári udvarban rendeznek és célja az új udvari teamester kiválasztása. Ning édesanyja ugyanis teamester, vagyis shénnong-shi volt. Főhősünk húga tőle tanulta a mesterséget, de Ning most helyette elmegy a versenyre, abban bízva, hogy amennyiben megnyeri, talán teljesítik a kérését és egy jó orvos menteni testvérét. Csakhogy már a versenyre vezető út sem egyszerű, ott pedig szembesül azzal, milyen sokan áhítják az udvari teamester címét megszerezni, nem lesz könnyű dolga. Szerencsére barátot szerez Lian személyében, aki szintén a versenyre érkezett; azonban ahol barát van, ott akad ellenség is. Sok galibába és kalandba keveredik Ning, ahogy a hetek alatt egyik fordulóról eljut a másikra, egyre közelebb kerülve a céljához. És ekkor felborul minden, nemcsak ő, de mások is veszélybe kerülnek.

A regényt abszolút átjárta a régi idők és Ázsia hangulata. A szöveg finom volt, a történet lassan folyt előre a kötet első - nagyjából - háromnegyedében, ahogyan az ember - ismeretlenül - elképzeli a hasonló helyeket sokszáz évvel ezelőtt. Élveztem ezt a lelassulást, miközben pedig - belegondolva - 380 oldalon többheti történést kapunk, de ez nem érződött. A leírások plasztikusak voltak, majdhogynem líraiak. Éreztem a gőzölgő tea illatát, étkezés közben az ételeket, láttam magam előtt a kertet, a palotát, Ning faluját. Judy I. Lin kiválóan tud hangulatot teremteni és remek történetmesélő. Sokat megismerhet az olvasó a teakészítésről, a teának tulajdonított mágiáról, kultúrtörténeti szempontból nekem - aki Robert van Gulik ókori kínai krimijeit is inkább a körítés, mintsem a bűntény miatt olvasom - igazi csemege volt.

Ning heteit átjárja a varázslat, folyamatosan fejlődik a teamesterré válásban, tapasztalatot és tudást szerez, de mégse szabad elfelejteni, hogy egy egyszerű, fiatal, faluról jött lányról van szó, aki nem ismeri ki magát sem a városi életben, sem pedig a palotában, a palota politikai ármánykodásában. Kiben bízhat és kitől kell tartania? Sokszor nem világos a számára, de okos lány, célokkal és tervekkel, amiket meg akar valósítani. Mindez sokaknak talán unalmas lehet a már említett lassú történetmesélés miatt, de ennek a helyszínnek, korszaknak és témának szerintem rosszul állt volna a sebesség. Így adott időt kiélvezni az apró részleteket.

A történet szerelmi szála itt éppen csak kibontakozóban van még, nem igazán zavart be a történetbe, nem éreztem felesleges tölteléknek sem. Érdekel, hogyan és hova vezeti majd Lin a továbbiakban, lesz-e és ha igen, milyen komolyabb konfliktus ebből.

Szeretem a világot, amit az első kötetben felépít a szerző, és nagyon kíváncsi vagyok, vajon a második rész mit tartogat, mivel a kötet vége hihetetlen mértékben begyorsult, olyan mennyiségű esemény volt besűrítve ide, mint az első háromnegyedébe együttvéve sem, és sokkal több izgalom. Engem egy kicsit ki is zökkentett ez a hirtelen váltás, ettől a függővégtől azonban sokkot kaptam, és szidtam magamban az írót a kegyetlensége miatt, amit elkövetett az olvasóval szemben.

Engem elvarázsolt Judy I. Lin világa, Ning története, és nagyon várom, mikor jön a második rész. Amíg viszont megjelenik, szerintem szükségem lesz egy újraolvasásra, hogy másodjára még jobban belemerülhessek a szöveg részleteibe.

Különleges élmény volt az olvasás, köszönet érte a Next21 Kiadónak.

Ho Kuk-Hva: A titokzatos menyasszony 1. és 2. kötet

Úgy érzem, nem lenne igazságos ezzel a mangával szemben, ha ezt a két kötetet külön-külön értékelném. Két booktuber, Fanni és Ruby 2023 őszén második alkalommal szervezték meg a Mangwathont, ezúttal szeptember 29. és október 8. között kellett a résztvevőknek mangákat és manhwákat olvasniuk. Gondoltam egy merészet, a FSZEK Pataki tagkönyvtárából én is beszereztem néhány ilyen képregényt. Észak-Pesten lakom, teljesen logikus volt átutazni a fél várost egy szombaton, hogy hozzájussak ezekhez a kötetekhez; csak bízni tudtam benne, hogy nem okoznak majd csalódást. Egyfelől mindig szeretem tágítani az olvasásaim körét, új műfajokat mindig érdekes felfedezni, másrészt szeretem az ilyen közösségi élményeket.

A titokzatos menyasszony első részét több napig olvastam, elaprózva jutott hozzám el a történet, azt gondolom, ez hiba volt részemről. Folyton csak pár oldalt haladtam utazás közben, néha párat reggelente, míg kávéztam, nem tudtam belevonódni a cselekménybe, hiába álltam hozzá nyitott elmével. Egyfelől ennek tudom be, hogy nem voltam elragadtatva a kötettől, másfelől azonban sokszor idegesített is a történet és a karakterek viselkedése. A falra másztam a malacpofás lánytól, agyvérzést kaptam Dodotól. Kifejezetten ellenszenvvel viseltettem ez iránt a csaj iránt. Éreztem azonban, hogy jó lesz nekem ez a sorozat, csak nem szabad részekben olvasni.

A második kötetnél már nem követtem el azt a hibát, mint az elsőnél. Otthon, bekuckózva a fotelbe vettem a kezembe a folytatást, és egyhuzamban olvastam el, amit nagyon jól tettem. Bevonódtam a cselekménybe, közel kerültek hozzám a pozitív vagy éppen negatív karakterek. Aki bosszantott, bosszantott itt is, mégis teljesen más élményt adott a második rész. Igaz, Dodon kívül itt a szülőket is péklapáttal tudtam volna ütni, mert egyiküknél sem éreztem, hogy Szindzsun érdekeit néznék, de Pak Mujon személyisége szépen kezd kibomlani, Szindzsunt is jobban megismerjük, ahogyan a mellékszereplők is kibontakoznak. Összességében még nem éreztem ugyan tökéletes olvasmánynak, de határozottan jobb volt, mint az első kötet, így biztos vagyok benne, hogy fogom folytatni a sorozatot, mert érdekel, mi lesz a tizenévesekkel.

Annak nagyon örültem, hogy ez a sorozat követi az európai olvasást, mivel több más kikölcsönzött mangát fordítva kellett olvasni, ami a számomra kezdetben kényelmetlen volt, állandóan emlékeztetnem kellett magam, hogyan nézzem-olvassam a kockákat és idegenes volt a fordítva lapozás. Érdekes, újszerű élmény volt azonban, nem bánom, de örültem, hogy ennél a sorozatnál gondoltak az "európai fejekre".

Jó szívvel ajánlom ezt a sorozatot akár kezdő mangaolvasóknak is, amilyen én is vagyok. A történet nem sötét, bár vannak benne mágikus dolgok, de a jelenben játszódik, átélhető és megérthető a környezet és az olvasó tud szurkolni a szereplőkért. Van benne személyiségfejlődés is, és nagyon érdekel, ez hová fejlődik majd a további részekben.

A sorozat részeit a Vad Virágok Könyvműhely honlapjáról meg is vásárolhatják az érdeklődők.

Pehelykönnyű ünnepek

A 2022-ben a Cerkabella Kiadónál megjelent Pehelykönnyű ünnepek az a könyv amit tényleg egész évben újra és újra elővesz az ember. Irodalmi szöveget, játékötleteket, recepteket tartalmaz minden alkalomra, legyen szó az advent időszakáról, karácsonyról, szilveszterről, farsangról, húsvétról vagy akár olyan családi eseményekről, mint a születésnap, egy vendégváró délután, vagy éppen az ősz ünnepei. A Cerkabella Kiadó minden kiadványa magas minőségben kerül az olvasók kezébe - erről én magam sok-sok könyvükön keresztül meggyőződtem már -, de a Pehelykönnyű ünnepek számomra még ezek közül a kötetek közül is kimagaslik.

A borító milyensége, a papír minősége, a szerkesztés, a tördelés, a beltartalom összeválogatása mind azt sugallja, hogy ennél a kiadónál igazán elkötelezett emberek dolgoznak. 

A könyv címe magában hordozza a tartalmát: legyen nagy vagy kisebb ünnep, nem érdemes stresszelni, folyamatosan a konyhában robotolni, mindent túlbonyolítani. Lehet mindezt pehelykönnyen is! Az ünnepkörökhöz kapcsolódó részek felépítése mindegyik ünnepnél ugyanaz: egy-egy irodalmi mű elolvasása, a ráhangolódás után néhány ínycsiklandó receptet kapunk (édességről, előételről, főételről vagy épp salátáról beszélünk), melyeket könnyen el lehet készíteni, többórás konyhai tartózkodás nélkül. Helyette a felszabadult idő a családdal, a gyerekekkel tölthetjük és ötleteket meríthetünk a játékhoz az összeállítás harmadik részéből, amiben a szabadidő eltöltéséhez kapunk ötleteket. Több receptet is eszembe véstem, hogy el kell majd készítenem, akár karácsonyra, akár máskor, mert egyszerűségükben nagyszerűek.

Legszemélyesebbé azonban akkor válik a kötet, ha beleírjuk az adott ünneppel kapcsolatos kedvenc ételeinket, játékainkat, amihez szintén hagytak helyet a szerkesztők.

Különösen nagy élmény volt Mészöly Ágnes gyerekkönyve, a Dalmorka, a hobbivarázsló után olvasni a Pehelykönnyű ünnepeket. A történet, amikor Natti kistündér hókiflit süt éppen de elfogy a porcukor, visszaköszön ebben a kötetben, amikor kapunk egy hókifli-receptet, ami számomra különösen kellemessé és meghitté tette az olvasást; a kötet legutolsó fejezet - amely az Ajándékozz ízeket címet viseli - pedig szintén visszacsatol, hiszen a Mészöly-kötet A komatál című történetét olvashatjuk az elején. Ajánlom az olvasónak, hogy a két könyvet egyszerre vegye kezébe, és mindenképpen olvassa el Mészöly Ágnes kedve kötetét is.

A könyvet megtaláljátok a Cerkabella Kiadó honlapján, ahol kedvezménnyel megvásárolhatjátok a kiadó más könyveivel együtt. Nagyon köszönöm, hogy recenziós példányként megkaphattam a könyvet és megismerkedhettem vele. Sokat fogom forgatni.

Jane Riordan: Volt egyszer egy mackóm

Jó választásnak éreztem Jane Riordan Volt egyszer egy mackóm című könyvét olvasni azon az esős, hűvös napon, amikor a kezembe vettem. Nemcsak egyszerűen komfortos olvasmány volt, de mosolyt, melegséget vitt abba a borongós napba. Manapság annyi gondja van mindenkinek, néha szükség van ilyen könyvekre, hogy legalább az olvasás idejére megfeledkezhessünk róluk. A történeteket olvasva szinte el sem hittem, hogy ezek nem Milne történetei, Riordan olyan kiválóan adta át a mára már klasszikussá vált könyv írójának stílusát. Nemcsak a szöveg volt azonban méltó az eredeti műhöz, de az illusztrációk is, hiszen Mark Burgess E. H. Shepard nyomán készítette el azokat és szerintem senki nem mondaná meg, hogy nem Shapard művei, és a borító sötétkék-arany színei is otthonosság érzését keltették bennem, miközben eleganciát is árasztanak.

A Volt egyszer egy mackóm a Micimackó előzménytörténetének tekinthető. Megismerhetjük benne Róbert Gida és Micimackó egymásra találásának történetét, hogyan került a családba Füles és Malacka. Róbert Gida  életét kisbaba korától kezdve láthatjuk, az ő és barátainak apró élethelyzetit találjuk a lapokon (például múzeumlátogatás és piknik, a kisfiú náthája). Barátságos légkör uralkodik az otthonukban, kapunk egy kis londoni hangulatot is, majd a Pagonyban találjuk magunkat, amikor a család kiköltözik a  füstös, zajos városból, és a csapat összebarátkozik a Milne-regény eddig ebben a könyvben még nem látott szereplőivel is: összebarátkozunk Nyuszival, Bagollya, Kangával és Zsebibabával, találkozhatunk Tigrissel és sok más kisebb szereplővel, mint amilyenek Nyuszi barátai és üzletfelei.

Néhány imádnivaló idézet kedvcsinálóként a kötetből:

"Nyuszi szerette volna, ha ő találja meg Tigrist. Micimackónak pedig meggyőződése, hogy ő találta volna meg, ha nem ugrik haza egy kanálka mézért. Végül mégiscsak Malacka találta meg Tigrist, méghozzá egészen véletlenül.

Malacka a lehető legjobb módon fogott neki a keresésnek: keresni kezdett."

És hogyan lett Füles Füles?

"- Én Róbert Gida medvéje - közölte ünnepélyesen meghajolva - szíves fogadtatásban részesítelek téged, tisztelt...

- Névtelen - jegyezte meg a csüggedt jószág.

- Szíves fogadtatásban részesítelek téged, tisztelt Névtelen - folytatta Micimackó.

- Nem, nem - kesergett Névtelen. - Nem az a nevem, hogy Névtelen. Nincsen nevem.

[...]

- Akkor legyen a  neved... Füles... mert még sosem láttam senkit, akinek ilyen szép, hosszú füle volna... - Micimackó itt elakadt, mert aggódni kezdett, nem mondott-e valami sértőt.

- Füles...? - kérdezett vissza Névtelen Patás Rongy. - Füles - ismételte el, immár kissé hangosabban és magabiztosabban. - Igen, Füles. Úgy vélem, egészen jól cseng. Nem túl hivatalos, de nem is túl elcsépelt. Tiszteletreméltó név, és el is fogadom."

Imádtam Micimackó szauruszokról írt versét, melyet a kötet 80. oldalán először magamban olvastam el, majd hangosan, egyre hangosabban, az instrukcióknak megfelelően. Nos, azt hiszem, Jane Riordan könyve kicsit visszahozta a gyerek énemet. Az időjáráshoz pedig már csak azért is illett, hogy éppen ekkor olvastam a könyvet, mert a hetedik fejezetben kifejezetten esik az eső, Füles irtó édes, ahogyan az ablakból figyeli az esőcseppeket, és nagyon megadta a hangulatot a pokrócokból épített kuckó is. Minden egyes fejezet tartogatott mosolyognivaló epizódot, ahogyan a nyolcadik is szívet melengető volt, ahogyan Füles bújócsázott. Legszívesebben megöleltem volna a csacsi öreg medvét, olyan szeretetroham jött rám. Akár gyerek, akár kamasz, akár felnőtt valaki; tanuló vagy nagyszülő; nő vagy férfi, azt gondolom, élvezni fogja Riordan könyvét, egy újabb utazás gyerekkori kedvenceink világába.

Örömmel rakom Jane Riordan Volt egyszer egy mackó című könyvét Milne regénye mellé a polcomra. Köszönöm a Móra Könyvkiadónak, hogy elolvashattam a kötetet és könyvespolcom lakója lehet.

Az érdeklődőknek pedig ajánlom a Móra Könyvkiadó honlapját, ahol nemcsak ezt a könyvet rendelhetik meg kedvező áron, de a kiadó sok máre kötetét is megtalálják.

Szabó Lőrinc: Szél hozott

A Szabó Lőrinc gyermekverseinek válogatását tartalmazó kötet 2016-ban jelent meg a Móra Könyvkiadónál. A Szél hozott már messziről megragadja az ember tekintetét a borítóval, számomra vonzó és barátságos volt a kis figurával a fa ágán, a hulló levelekkel. Ugyan a kötetben nem csak őszies hangulatú verseket olvashatunk, mégis ideális volt ezen az esős, borús szeptemberi napon.

Sok versnél éreztem, mennyire jogos a könyv alcíme - Versek gyerekeknek és felnőttelnek -, mert ugyan gyerekversekről beszélünk, előfordult, hogy úgy éreztem, valamelyeket inkább felnőtt fejjel érti és értékeli az ember igazán. Gyerekkoromban sok Szabó Lőrinc-verset hallottam, olvastam, most sok olyannal találkoztam, amik eddig nem kerültek elém. Jó volt újakkal megismerkedni amellett, hogy a kötet illusztrációi a válogatásnak ugyanolyan fontos részei, mint a versek. Egyszerűen tökéletesek voltak Schall Eszter rajzai, kívánni sem tudtam volna szebbeket és hangulatosabbakat. Néha komor vagy szomorú volt a hangulat, Schall Eszter nagyon jól ráérzett Szabó Lőrnc verseire. Minden évszakot felvonultat a verseket válogató és a kötetet szerkesztő Milya Zsolt, de nemcsak évszakokat, hanem különböző élethelyzeteket, különböző érzelmi állapotokat is átadnak a költemények. Többet újra és újra elolvastam, miközben gyönyörködtem a rajokban, és kellemes élményt adott, hogy nemcsk számomra újm de korábbról már megismert verseket is kaptam. Egy egyfajta otthonosság érzését keltette bennem olvasás közben.

A szerkesztő a verseket három csoportra osztotta (Az ég meg én, Vén rigó dalai, Bagoly és óriás), a legtöbb írás főszereplője a természet, állatok, növények voltak, a harmadik csoportban jelentek meg a családdal, Lócival kapcsolatos költemények. Ezek között volt, amin elgondolkodtam: mennyire illik vajon ez a téma egy gyerekverseket tartalmazó kötetbe. Egyáltalán: gyerekvers témájának. A Bicikli című versnél úgy éreztem, mintha egy halálra készülő kisgyerek szavait tolmácsolta volna a költő. A halál megjelenik a Lóci verset ír, a Lóci és a szakadék vagy éppen a Lóci elalszik versekben is, szóval összességében nekem a garmadik része a válogatásnak kicsit depressziós hangulatot árasztott, és az járt a fejemben, hogy kell-e ennyi halál egy gyerekversben? Vagy legalábbis ennyi elmúlással foglalkozó írás ennyire gyors egymásutánban egy kötetben. Hozzáteszem, ezek nem voltak rossz versek. Ha leszámítom a hangulatot és a témát, nekem tetszettek is, de nyomasztottak.

Amikor a Lóci óriás lesz-t olvastam, furcsa borzongás volt átéreznem a sorokat, a helyzetet. Tudom - hiszen sokszor olvastam már újra verseket, könyveket -, hogy akár már pár év elteltével, több élettapasztalatot szereve is milyen más benyomásokat kaphatunk, ez azonban most még döbbenetesebb volt. Átérezve a kiszolgáltatottságot, a felgyülemlő haragot-félelmet.

Amennyiben azt a kissé nyomasztó érzést leszámítom, Miklya Zsolt válogatása jó arányban tartalmaz különböző hangulatú, témájú verseket; régről ismerteket és újonnan felfedezetteket, Schall Eszter pedig remek érzékkel illusztrálta a kötetet. Ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a versek: egyfelől nosztalgikus érzés a gyerekkorból jól ismertekkel újra találkozni, másfelől olyanokat olvasni, amik megadják a már jól ismert Szabó Lőrinc-érzést, mégis az újdonság erejével hatnak. Olyan könyv ez, amit érdemes újra és újra levenni a polcról. Ha nem is éppen verseket akarunk olvasni, mindenképpen gyönyörlödhetünk a könyvben található rajzokban és fantasztikus színeiben.

Nagyon köszönöm a Móra Könyvkiadónak, hogy általuk megismerkedhettem a könyvvel, és ajánlhattam másoknak is. Az érdeklődők a kiadó honlapján keresztül megvásárolhatják a Szél hozott című kötetet.

Mészöly Ágnes: Dalmorka, a hobbivarázsló

Natti kistündér, Dalmorka, a hobbivarázsló és szomszédaik történetei frissítő fuvallatként hatottak rám, olyan jó volt olvasni kalandjaikat. Ha nem tudatosítom folyton, hogy magyar szerző és magyar illusztrátor kötetéről van szó, nem tudtam volna kiragadni magamat abból a skandináv hangulatból, ami azonnal elkapott, ahogy belekezdtem a könyvbe. Ehhez nemcsak Hanga Réka rajzai kellettek, de Mészöly Ágnes szövege is, mely kettő együtt kiválóan működött. Sokszor bevillant, vajon mikor repül el a tanya felett Kákalaki Akki és a vadludak csapata Mártonnal és Nils-szel. Teljes mértékben el tudom képzelni ezt a gyerekkönyvet nemzetközi porondon is.

Miután Dalmorka megjelenik Natti kistündér tanyáján, az élet már nem lesz ugyanolyan, mint volt. Többé nincsen unalom, erről Dalmorka gondoskodik. A mindennapi életbe szépen folynak bele a varázslatok, legyen szó születésnapról vagy csigafutamról, vagy akár pingpongmeccsről. Cuki történet volt a piacozós mese, de részesei lehettünk a barátok húsvétjának is ugyanúgy, mint Dalmorka varázstárgy-feltalálásainak illetve Natti kistündér első (és egyben utolsó) "rendes" munkanapjának a falusi kisboltban.

Szeretnivalóak a hangulatos történetek és a falusi szereplők, legyen szó akár a szomszéd Ancsa néniről, vagy éppen Tobzos Tegzesről, Boróról, Zsurló Anteóról.

Nehéz hogyan írjak erről a kötetről, mert ezek érzések és benyomások, egyfajta pozitív lelkiállapot, még ha néha (de csak picit) bosszantott Dalmorka. Talán Ancsa néni karácsonyi bevásárlása volt az egyik kedvenc történetem, de imádtam, ahogyan Dalmorka igyekszik porcukrot varázsolni a hókiflihez; a pénztárca és a mindenhová nyíló ajtó meséi pedig hordoztak magukban egyfajta kifejezetten mágikus realista vonulatot is szerintem, ami jól állt a történetnek és az előbbi mesénél vicces volt a csattanó is.

Nemrégen olvastam a Mielőtt a kávé kihűl című kötetet, amiben megjelent az időutazás kérdése, ami téma visszaköszönt Mészöly Ágnes könyvében is annak a végén. Szép lezárása volt a mesének.

A Cerkabella Kiadó a megszokott színvonalon és minőségben adta ki Mészöly Ágnes Dalmorka, a hobbivarázsló című kötetét Hanga Réka illusztrációival 2018-ban, én pedig teljes szívből csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti a kellemes kikapcsolódást, szívesen olvas gyerekkönyveket is felnőtt fejjel... és persze gyerekeknek elsősorban, habár ha meglátjátok életben is ezt a könyvet, nem lesz kérdés, hogy az egész család elolvassa.

A könyvet a Cerkabella Kiadó honlapján lehet megvásárolni kedvezménnyel.