Azt hiszem, Dűne-rajongó lettem. Ide nekem egy filmplakátot!

 Október végén néztem meg a Dűne című filmet egy barátnőmmel. Nekem se volt kivel megnézzem, neki se volt olyan ismerős, akit el tudott volna vinni magával, így összeálltunk egy közös mozizásra. Tudni kell rólam, hogy alapvetően ez a műfaj távol áll tőlem, bár szeretem a Star Wars filmeket és imádom a Star Trek sorozatot. És hát filmre jobban ráveszem magam, mint könyvre, ha sci-fi-ről van szó. A Camponában betértünk a Libribe is - ezt nem hagyhatja ki két könyvmoly - ahol megvettem a karácsonyi olvasmányaimat :-)  -, majd megnéztük a filmet. Kicsit megijesztett a hossza, de ez a 155 perc úgy elrepült... Atyaég! Jött a vége főcím, és a moziban mindenki értetlenül nézett, hogy most mi van? Most kezdődött? Hogyhogy vége? :-D Ez egy zseniális film. Nézzétek meg, komolyan mondom. Nem vagyok filmesztétem nem tudom, szakszerűen elemezni a látottakat, nincsen megfelelő előképzettségem sem, de ez a film csodás volt. Lenyűgözött minden képkockája. A történet berántott, teljesen kikészültem egy-egy negatív-tragikus jelenetnél, a képi világ pedig utolérhetetlen.

Miután kijöttünk a moziból, alső utunk a Libribe vezetett. :-D Mindketten megvettük a Dűne képregényt, én pedig szerettem volna a Dűne első kötetét is, erre nem megkaptam ajándékba Melindától? Szégyen, pedig úgy rákészültem a vásárlásra. :-D

 Azóta pedig már nálam van a sorozat második kötet is, és a héten átvettem a Libriben az Atreides-ház első kötetét. Tervezem azonban megszerezni a Dűne harmadik és negyedik részét is, ahogyan a Dűne: Caladan-trilógiát.

 Ki hitte volna, hogy ennyire magához köt ez a sorozat a filmen keresztül! Valamiért pedig olyan téli olvasmánynak érzem ezeket, talán a borítók ezüstös szürkéje teszi, de ezt érzem. és remélem, hogy karácsonykor el fogom tudni kezdeni legalább az első kötetet.

(Jó, hát beugrottam az Yves Rocher-ba is, de muszáj volt, mert mangós tusfürdő és testápoló volt. :-))

Volt egyszer egy Orion... - Könyvbemutató a KSH Könyvtárban november 24-én

Nemrég jelent meg a Gondolat Kiadónál a Magyarország felfedezése sorozat legfrissebb kötete, Friesz-Kovács Kamilla könyve, a Volt egyszer egy Orion...

A kötet könyvbemutatójára invitál a kiadó és a KSH Könyvtár november 24-ére.

Lesz lehetőség  könyvet nagy kedvezménnyel a helyszínen is megvásárolni.

Munka után a Goldberger Textilipari Gyűjteményben

Pénteken, munka után mentem el a Lajos utcába, a III. kerületbe, hogy meglátogassam a Goldberger Textilipari Gyűjteményt, amely a nagy múlt család és textilgyára történetét dolgozza fel. az egész ott kezdődött, hogy nem írtam fel a pontos címet, így a térképre visszaemlékezve indultam meg. A Lajos utcában megkérdeztem egy portásszerű alakot, hogy itt van nem messze a múzeum, és ezt keresem. Azt mondja, már volt, aki ugyanezt a múzeumot kereste, és őt kérdezte, úgyhogy biztosan itt van nem messze, de ő aztán nem tudja. Tettem pár métert, és azt mondja: de ez az egész tömb maga a Goldberger gyár volt korábban, úgyhogy itt van ám!
Megköszöntem, tovább mentem. Megcsodáltam egy emléktáblát egy régi ház falán, és bekanyarodtam a Perc utcába, de még mindig sehol a múzeum. A víz persze csurgott rólam ezerrel. Ekkor csak elővettem a mobilt, és a térképen beírtam a múzeum nevét, reménykedve, hogy cím nélkül is kiadja. Szerencsém is volt, csak nem értettem, hogy ha elmentem mellette, miért nem láttam? Jah, de. Az a ház volt, aminek a falán az emléktábla volt.
Megveregettem a vállamat, és a melegtől kimerülve beléptem a múzeumba, ahol szerencsére kellemes volt az idő, és kedvesek voltak az alkalmazottak is. Miután majdnem levertem valamit a pulton, gyorsan bepakoltam az egyik ruhatári szekrénybe a holmim nagy részét, csak a táskám maradt nálam.

Már az első terem lenyűgözött, ahol a család és a gyár történetének kezdeteit illetve magát a kékfestést mutatták be.
Ahogy haladtam előre az időben, egyik teremről a másikra, hát az nagyszerű élmény volt. A múzeum abszolút interaktív. Lehet nyomdázni kékfestő mintákkal, van filmfelvétel, amit meg lehet néni-hallgatni, használnak mindenféle más - sokat ki sem próbáltam -, lehet "interaktívan" színezni is modelleken ruhákat... Szóval fantasztikus volt. Gyerekeknek is élvezetes lehet, de persze nem a nagyon kicsiknek.
A múzeum gyönyörű, színvonalas és modern kialakítású. Habár kívülről az ember simán elmegy mellette, ha nem figyel (mint én is :-)), érdemes figyelni, hogy megtaláljuk.

A szívem szakadt meg Buday-Goldberger Leó sorsát olvasva-megtudva. Bárcsak-bárcsak... ha Hrabalnál olvasok ilyet, az ő hrabal-i stílusában előadva, biztosan mosolyogtam volna rajta. De így... elszomorodtam.

Sokkal több időre lett volna szükség, hogy mindent alaposan megnézhessek, elolvashassak, kipróbálhassak. Itt valóban el lehet tölteni akár kétszer ennyi időt is, mint amennyit én itt töltöttem, pedig az is nagyjából másfél-két óra volt.

A Goldberger gyár 1997-ben zárta be végleg kapuit, véget ért egy több, mint kétszáz éves, nagyszerű gyár története.
A Goldberger-gyár egykor... és ma...

A látogatás végén megvettem a kiállítás katalógusát, és a Buday-Goldberger Leó életét bemutató könyvet. Mivel közel voltam az Árpád-hídhoz, sétálni kezdtem, így került az utamba a Kehly Vendéglő, ami jól is jött, mert szerettem volna egy kávét és egy üdítőt - beültem tehát.

Néhány méterre van a Vendéglőtől Krúdy szobra, és az épület, ahol az író lakott Óbudán - ez ma a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak ad otthont. Ide is szeretném majd elmenni, mert biztosan nagyon izgalmas.

Kellemes volt ez a pénteki délután, még akkor is, ha munka után került rá sor, és nagyon elfáradtam.

Források és ajánlott irodalom:

• GOLDBERGER Textilipari Gyűjtemény http://www.textilmuzeum.hu/#
• Buday-Goldberger Leó https://hu.wikipedia.org/wiki/Goldberger_Le%C3%B3
• Goldberger gyár Óbudán http://egykor.hu/budapest-iii--kerulet/goldberger-gyar-obudan/2998
• A Goldberger-ház http://osaarchivum.org/index.php?option=com_content&view=article&id=71&Itemid=134&lang=hu
• A gyár volt az élete - Goldberger Leó http://mandarchiv.hu/cikk/4071/A_gyar_volt_az_elete__Goldberger_Leo
• Guba Ildikó: A halál nem volt program. Buday-Goldberger Leó élete. Óbudai Múzeum, Budapest 2015. 148 p. ISBN 9789631209969

Látogatás a Vasarely Múzeumban

A múzeum kertje

„…A budapesti Vasarely Múzeum gyűjteményét Victor Vasarely 1982-ben adományozta a fővárosnak. A múzeum harminc éve, 1987-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A több mint négyszáz egyedi és sokszorosított alkotásból álló gyűjtemény alapos áttekintést nyújt a művész életművéről a korai, még Magyarországon készült akadémikus rajzoktól és reklámgrafikáktól a hatvanas-hetvenes évekből származó op art művekig és plasztikai munkákig.
[…]
Az állandó gyűjtemény anyagát ezúttal kölcsönzött művekkel is kiegészítjük. A művész budapesti kapcsolataira fókuszálva a kiállítás alapos részletességgel bemutatja azt a korai rövid, de meghatározó periódust, amit Vasarely Bortnyik Sándor Műhely nevű iskolájában töltött 1929 és 1930 között. Ez az iskola volt az alapja a későbbi párizsi éveknek és kiindulópontja a világhírnevet hozó op-art és kinetikus műalkotásoknak. A Bauhaus-elveken alapuló progresszív szellemiségű iskola dokumentumai révén a látogató betekinthet a művészt körülvevő multimediális közegbe is. Bortnyik Műhelyének építészeti elveken alapuló oktatását a mesterekre vonatkozó részletes dokumentáció szemlélteti.

További különlegesség, hogy bemutatunk 13 db-ot azok közül a sokszorosított grafikák közül, melyeket Vasarely 1968-ban adományozott a Szépművészeti Múzeumnak (118 db). Ezeket utoljára 1969-ben láthatta a közönség, azóta nem voltak kiállítva.”

2017. június 20-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt ismét a Vasarely Múzeum. Az egyéves felújítás során megújult az épület, és ez idő alatt új állandó kiállítási koncepció is született. Ezt a közel 150 kiállítási tárgyból álló kiállítást lehet megtekinteni a múzeum termeiben.

Mellette egy időszaki kiállítás is látogatható június 22-e és szeptember 30-a között: az OSAS Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület tagjai tartottak rendszeres kiállításokat a múzeumban, amely a rekonstrukció egy éve alatt szünetelt. „A Múzeum újranyitása alkalmából kezdetnek most az Egyesület alapító és új, valamint tiszteletbeli külföldi tagjainak 2016-17-ben készült munkáiból mutatnak be válogatást, kiegészítve régebbi, kevéssé ismert művekkel és a tagok most készült harmadik Piéce Unique 2016-17 című egyedi grafikai lapokat tartalmazó mappájával.”

OSAS Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület

OSAS Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület

A múzeum első részében állítottak emléket a korábban már említett Bortnyik Sándornak és a Műhelynek, ahol Vasarely is tanult.

Bortnyik Sándor művészeti tanulmányait 1913-ban kezdte Kernstok Károly, Vaszary János és Rippl-Rónai József szabadiskolájában. Kassák Lajos első követőinek egyike, linómetszetei már 1918-tól megjelentek a Ma című folyóiratban. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, itt készült az a grafikai mappa, amelyet Kassák a konstruktivizmus egyik programadó alkotásának tartott. 1922-ben szakított Kassákkal, Weimarba költözött, ekkoriban került kapcsolatba a Bauhaus elveivel. Hazatérése után a Zöld Szamár avantgárd színház alapító tagja, írója, díszlettervezője lett. A húszas években számos nívós plakátot rajzolt reklámcélokra. 1928-ban iskolát nyitott, a Műhelyt, melyhez a Bauhausban szerzett tapasztalatok jelenthettek mintát, tanítványai között volt Victor Vasarely is. 1947-től tanított az Iparművészeti Főiskolán, és ez évtől a Szabad Művészet című folyóirat főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1949-1956 között a Képzőművészeti Főiskola főigazgatója volt.

Én most voltam először a Vasarely Múzeumban, egy hirtelen felbuzdulásra indultam neki, és örülök, hogy megtettem. :-) Rájöttem például, hogy általános iskolás koromban mennyire hatott rám Vasarely munkássága – és nem is emlékeztem rá. Szerettem ezt a geometrikus – térbeli ábrázolást, akkoriban mindig vonalzó volt a kezemben, ceruza és rajzlap. :-) Beszélgettem az egyik teremőr lánnyal, és ő elmesélte, hogy a gyerekek mindannyian imádják a művész alkotásait – sok iskolás csoportot fogadnak a múzeumban.
Érdemes tehát ellátogatni a Vasarely Múzeumba, amely a kiváló elhelyezkedésének köszönhetően könnyen megközelíthető, és a környéken – a kiállítás meglátogatása előtt vagy után – kellemes sétát lehet tenni.

Vasarely Múzeum honlapja: http://vasarely.hu/hun

Források:
•    Bortnyik Sándor http://www.kieselbach.hu/muvesz/bortnyik-sandor_346
•    Bortnyik Sándor https://hu.wikipedia.org/wiki/Bortnyik_S%C3%A1ndor
•    Bortnyik Sándor: Zöld szamár http://mek.oszk.hu/04800/04843/html/eletrajz.htm
•    Egy kép és a hátoldala – Bortnyik Sándor: Alakok, 1924. http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/egy_kep_es_a_hatoldala__bortnyik_sandor_alakok_1924.1362.html?pageid=-1

Könyvajánló:
•    Borbély László (a kiállítást rend. és a katalógust összeáll.): Bortnyik Sándor emlékkiállítása : Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1977. március-június. Népművelési és Propaganda Iroda, Budapest 1977.
•    Borbély László: Bortnyik. Corvina Kiadó, Budapest 1971.
•    D. Fehér Zsuzsa - Pogány Ö. Gábor: Magyar festészet a XX. században. Corvina Könyvkiadó, Budapest 1975.
•    Hevesy Iván: Az új művészetért. Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1978.
•    Körner Éva: Bortnyik Sándor. Corvina Könyvkiadó, Budapest 1975.
•    N. Pénzes Éva, Pogány Ö. Gábor (a kiáll. rend. és a katalógust összeáll.): Bortnyik Sándor kiállítása : Budapest 1969. márc. - ápr. [S.n.], Budapest 1969.
•    Oelmacher Anna: A szocialista képzőművészet nyomában. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1975.
•    Passuth Krisztina: Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919-1925. Corvina Könyvkiadó, Budapest 1974.

Budapest - Szolnok - Budapest és egy fergeteges születésnap

2017. március 11-én reggel álmosan ébredtem. Korán volt, és nem alhattam vissza, mivel Szolnokra készültem, visszavinni néhány könyvet a könyvtárba. A vonaton szundikáltam egy kicsit, csak nem igazán szeretek utazás közben aludni. Az a rossz érzésem van ilyenkor, hogy valamimet el fogják lopni. Na, de azért kicsit pihentem, és mivel a végállomás volt Szolnok, így nem is mentem túl célomon. Kicsit hűvös volt a városban, de készültem, és több réteg ruha volt rajtam. Elsétáltam a könyvtárig, visszaadtam a hét könyvet, és nem bírtam ellenállni az elemet csábításának. Ahogy mentem a lépcső felé, megakadt a szemem egy plakáton: Szolnok olvas 2017 Olvassuk ki Európát! Egy játékra invitált a Verseghy Könyvtár – nem csak engem, de minden olvasóját. Tudtam persze, hogy nem fogom tudni összegyűjteni a 28 pecsétet, de szeretek játszani, hát kértem egy pecsétgyűjtőt a pultnál. Az első emeleten rögtön odamentem a könyvtároshoz, aki nagyon kedves és segítőkész volt, megmutatta az ajánlópolcukat is.
Kiválasztottam három könyvet – egyet az ajánlópolcról, kettőt a szépirodalomból választottam. Biztos vagyok benne, hogy nem fogok tudni annyit olvasni, amennyit kellene a játékhoz, hiszen általában negyedévente megyek Szolnokra, de ez a játék izgalmas és igazi kihívás. Remélem, hogy a könyvtár sok olvasója kedvet kapott, kedvet kap ehhez a szórakozáshoz.
A könyvtárból kilépve utam a könyvtár épületében lévő, de kívülről megközelíthető kávézóba vezetett, ahol megpróbáltam az álmosságot egy kávéval és egy sajttortával kiűzni a szememből. Az eredményt nem éreztem 100%-osnak, mivel a bóbiskolás visszaúton is elkapott, de legalább ettem egy finom süteményt és ittam egy jó kávét.

Budapestre érve szaladtam a Nagymező utcába, hiszen a Budapesti Molyklub szombaton ünnepelte első születésnapját. Sokan eljöttek a tagok közül, és nagy öröm volt, hogy három új mollyal is megismerkedhettünk, DaTa-val és dontpanic-kal, illetve gybarbii elhívta édesanyját, Barbiianyuja-t közénk. B_Niki csodás tortát hozott, mint az álom, olyan volt. A csokoládé trüffelkrém nem volt túl édes, a piskóta omlós volt. Igazi mennyország! Előtte voltak beszédek is, és Habók éppen időben figyelmeztetett minket, hogy jobb lenne elfújni a gyertyák, mielőtt teljesen elég. :-) Nagy szerencsénk volt, mert a pultoslány felhozta a tányérokat és a villákat, így nem kellett le-fel szambáznunk az életveszélyesnek tűnő csigalépcsőn, ezekkel egyensúlyozva. Lehet, hogy most kicsit eltúlzom, de olyan volt az a csigalépcső, hogy az ember már attól elesett, hogy ránézett. Érdekes volt a világítás (hiánya) is az emeleti részen, de hát nem azért voltunk, hogy nézzük egymást, ugye. :-D
Sajnos félidőben néhányan el kellett, hogy menjenek, de a megmaradt társaság is kiválóan szórakozott. Bár néha elakadt a szó néhány másodpercre, ilyenkor mindig volt valaki, aki bedobott egy újabb témát. Röpködtek a témák, a könyvek, emberek és youtube videók nevei-címei – néha csak kapkodtam a fejem. Amíg a fiúk a „komolyabb” vonalat képviselték (ami persze véletlenül sem volt komoly), addig Ezüst dobott be időről időre egy-egy remek videoélményét a youtube-ról. Még most sem tudom eldönteni, melyikük volt szórakoztatóbb, bár ahogyan Ezüst mesélni tud… :-) A fiúkra nagyon kellett figyelni, ami így, nap vége felé néha már nehezen ment, viszont ha néhány másodpercre elkalandoztál, néha rákérdezni, hol is tartunk éppen. :-)

https://www.youtube.com/watch?v=K6AYe7Par-g
https://www.youtube.com/watch?v=Kpn2bXQkYnw

Remek délután-este volt, remélem, évfordulón kívül is néha sikerül így összejönnünk többünknek egy hangulatos beszélgetésre.

Április 29-én a Dagály utcai könyvtárban

Holnap, pénteken Bartis Attila lesz a 13. kerületi FSZEK tagkönyvtár vendége 17.30-tól. A beszélgetőtárs Kozák Tibor kulturális újságíró.
Ha minden összejön, én ott leszek; kíváncsi vagyok a beszélgetésre. Bartistól nincsen még könyvem, nem olvastam még az írásait, de már annak örülök, hogy ismét lesz a közelemben - és számomra elérhető időben - egy érdekes, kulturális, irodalmi program.
Viszek vissza néhány könyvet a könyvtárba, és ott maradok a fél hatos kezdésig, majd persze tovább. :-) Este van még dolgom, de szerintem fogom tudni úgy alakítani, hogy végighallgathassam a beszélgetést.
Remélem, hogy sokan leszünk. Nincsen sok ingyenes irodalmi-kulturális program, így ki kell használni minden lehetőséget.