Mészöly Ágnes: A kupolák titka

Mészöly Ágnes regénye, A kupolák titka számomra benne van az utóbbi pár év legjobb ifjúsági regényei között. A szellemek, a mágia, a fantasy műfaja - mindez egy ifjúsági regényben; nos ki kellett lépjek a komfortzónámból és nyitott elmével közelednem a könyvhöz, mivel ritkán olvasok a fantasy múfajából és eddig a szellemek és a mágia is ritkán környékezett meg. Megérzésem azonban nem csalt, hogy nekem ezt muszáj olvasnom, így egy hatalmas élménnyel és egy remek történettel gazdagodtam, hála a Cerkabella Kiadónak, akiknek ezúton is köszönöm a recenziós példányt.

Különösen izgalmassá tette a történetet, hogy helyszínéül az írónő Magyarországot választotta. A fiatalok elsősorban Budapesten mozognak, de felbukkan Pécs és Sopron is, méghozzá egészen különleges módon. A történet számomra frissítőleg hatott, a szerző jól ötvözte az ifjúsági regényt a fantasyvel, és éppen a kellő mennyiségű volt a politika, csak amennyit a történet megkívánt. A valós időben játszódó kalandok aktuálisak, egy olyan Budapesten játszódnak, ahol a főváros politikai csatározások, gyilkos leszámolások helyszíne, főhőseink ellenfelei pedig különleges lények segítségét is igénybe veszik a győzelemhez. Csakhogy a két lány és a két fiú felveszik a harcot. Elsődleges céljuk Dóri kisöccsének visszaszerzése, de ugyanilyen fontos feladat a nagyhatalmú és aljas terveket kovácsoló ellenség legyőzése.

A gyerekek sokszor az életükkel játszanak, de nem tudja őket eltántorítani semmi, megmutatják, hogy a tizennégy évesek is vannak olyan kemények és bátrak - éppenséggel keményebbek és bátrabbak -, mint a felnőttek. A történet tele van humorral, igazi mosolyogtató, nevetésre ingerlő humorral, sok feldhetetlen pillanatot adva az olvasónak. Aki a humort szereti és szereti a pergő, eseménydús ifjúsági irodalmat, annak mindenképpen ajánlom Mészöly Ágnes ezen regényét.

Szó van itt barátságról és szerelemről, bátorságról és helyállásról, az elveink melletti kitartásról; csupa olyasmiről, amiről jól írni nem mindig könnyű - főleg, ha közben a kupolákok készülnek feláldozni magukat, küzdeni kell a Rablók ellen, miközben az Őrzők se sokkal jobbak náluk és egy nagyhatalmú ellenség tervezi a végső csapást. A szerzőnek sikerült maradandót alkotnia ezzel a regénnyel, és olvasás után szerintem már senki sem fog ugyanúgy nézni egy kupolára, mint mielőtt kezébe vette a kötetet.