A karácsony megmentése után egy évvel járunk. Max és Oli börtönben vannak, a manók pedig a Halloweenre készülődnek történetünk elején, amikoris Karácsony Magyal furcsa jelenetnek lesz részese. A 2024-ben a Móra Könyvkiadónál megjelent Egy karácsonyi manó titikai című naplóregényben a korábban megismert Magyal naplóját olvasva kísérhetünk nyomon újabb galád cselekedeteket, melyek újfent a karácsonyt veszélyeztetik.
Amíg a korábban megjelent könyvben maradunk egy helyszínen, addig itt az események - mondhatni - nemzetközi vonatkozást kapnak, amikor képbe kerül Luxemburg miniszterelnök asszonya is, aki úgy dönt, hogy törvényileg bevezeti, hogy minden nap karácsony legyen.
Magyal és Tógi együtt dolgozik a manógyárban, ahová - Max helyett - új karácsonyi manó érkezik Bubi személyében. A három manó összebarátkozik, és együtt próbálják megalkotni a robot Karácsony apót, hogy segítsenek az igazinak, aki az utóbbi időben eléggé fáradt és a kimerültség miatt sokat betegeskedik.
Karácsony apót azonban elrabolják, s a háttérben nem más áll, mint Oli és Max, akik - luxemburgi segítséggel - ismét a karácsony ellen törnek. A kötetben nemcsak azt láthatjuk, hogyan próbálják a kismanók a robot segítségével helyettesíteni az igazi Karácsony apót, amíg ki nem szabadítják őt Magyal testvérei, de szemtanúi lehetünk a manólány bátor helytállásának és kitartásának, ahogyan kiszabadítja elrabolt édesapját és bezárt testvéreit.
Egy regény azonban nem az igazi fordulat nélkül, amit itt is megkapunk, de főhőseink végül szerencsésen hazaérnek, a karácsony sem marad el, minden jóra fordul.
A sorozat első kötetéhez hasonlóan szerettem ezt a történetet is. Jó volt a humora, a cselekmény fordulatos és izgalmas volt, a robotapó pedig igazi egyéniség - már ha lehet ezt egy robotra mondani. Ugyanúgy tudom ajánlani nyolcéves kor felett, mint Tógi naplóját, és bátran vegyék szülők is a kezükbe, mert jól fognak szórakozni olvasás közben, ehhez nem fér kétség. A naplóforma miatt pedig ezt a regényt is lehet egyfajta adventi olvasmányként tekinteni, ahol minden nap csak néhány bejegyzést olvasunk el.
Az illusztrációk itt is aranyosak, hangulatukban és stílusukban illeszkednek a történethez, amin pedig jót mosolyogtam - nem a rajzok miatt, hanem a történet alakulásának egy pontján -, hogy Ben Miller ebbe a történetbe is ügyesen beleszőtte a...khm... bizonyos melléktermék szerepeltetését. Csak amíg ez az Egy karácsonyi manó naplójában a rénszarvasokkal, addig ebben a részben az emberekkel volt kapcsolatos.
Köszönöm a Móra Könyvkiadónak, hogy recenziós példányként eljuthatott hozzám Ben Miller könyve, élmény volt, mint mindig, és szívesen ajánlom olvasni a karácsonyi időszakban, mert önfeledt kikapcsolódást nyújthat, korosztálytól függetlenül. Az érdeklődőknek ajánlom figyelmébe a kiadó honlapját, ahol nemcsak ezt a könyvet, de még sok más kötetet is megvásárolhatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése