Oldalak

2024. november 1., péntek

Ványai Fehér József: Tésztás szívű, kicsi fiúk

Ványai Fehér József novelláskötete, a Tésztás szívú, kicsi fiúk idén jelent meg a Napkút Kiadónál tizennyolc rövidebb-hosszabb írással. Az utóbbi hónapokban kezdtem úgy érezni, hogy szeretnék olyan magyar szerzőkkel is megismerkedni, akik nincsenek benne lépten-nyomon a hazai közbeszédben; akik ugyan kevésbé ismertek, de műveik színvonala megérdemelné, hogy halljunk róluk, olvassuk a köteteiket. Ezért is vagyok hálás a Napkút Kiadónak, hogy recenziós példányként hozzám kerülhetett Ványai Fehér József könyve.

Számomra az olvasott novellák színvonala eléggé változó volt: voltak olyanok, amiket kifejezetten szerettem, de olyanok is, amikkel nem voltam kibékülve, de persze ez teljesen rendben van, hiszen egy szerző nem feltétlenül tud mindig azonos színvonalon írni. A könyv első fele igazán kellemes élményt adott, már az első írás, A kék madár is megalapozta ezt, ami egészen különös történet volt a munkanélküli férfival, aki a vasútállomásnál tölti a napjait a kocsijában, mert elveszítette a munkáját, de valahogy el kell töltenie a napot, mert otthon erről nem tudnak semmit illetve a rendkívül abszurdan viselkedő madárral. Nagyon jó volt a Hosszú Jóska Mezőtúrról is a szabadon élő, szabadságszerető, tisztességes, igazságszerető Jóskával a középpontban. A címadó novella engem Ottlik Géza Iskola a határon című regényére emlékeztetett valamennyire, szereplői nem lopták bele magukat a szívembe, mindegy, hogy diákról vagy felnőtt karakterről legyen szó. Ennek ellenére izgalmas betekintést engedett egy kollégium életébe, amiben nekem - szerencsére vagy sem - nem volt részem, így új élmény volt. A Lopakodó főszereplője egy mély igazságérzetttel rendelkező férfi, ami az előző rendszerben lázad az ellen, így kerülve nehéz helyzetekbe. Izgalmas volt számomra, hogy egy mondat erejéig felbukkan Demszky Gábor neve is, ami nekem mindig is a Főpolgármester marad, és nemrég került hozzám új megjelenésű életrajzi könyve, aminek olvasását izgatottan várom, de más olyan politikusok is felbokkannak, akiket tisztelek, becsülök.

A kötelező sorkatonaság a témája A bukott nyilvántartós című novellának, amit szintén érdeklődve olvastam - talán rövid honvédségi múltam okán -, nekem teljesen az Angyalbőrben című filmsorozat hangulatát adta meg; de a Tövisháti Mefisztó is belopta magát a szívembe Kalus Mann könyvének illetve Szabó István filmjének, a Mephistónak az említése miatt, mivel a könyvet is, a filmet is a legnagyobb kedvenceim között tartom számon. A kötetben a Jó akartam lenni című novella volt az utolsó, ami tetszett az óvodás bagóssal, aki befosott, mert az apja meg akarja büntetni a cigizés miatt, bár érdekes volt A ködmönösi Ezüstkalács is, ami bepillantás engedett a szocializmus erőszakos, téeszesítést érintő oldalába.

A ködmönösi Ezüstkalács utáni négyírás témája a második világháború, a hadifogság, a munkaszolgálatra illetve a sváb származásúak Szovjetunióba elhurcolása, melynek szörnyűségeit nagyon érzékletesen fejtette ki Ványai Fehér József, s habár én - az átlagemberhez képest - rengeteg könyvet olvastam már erről a témáról, nem tudott megérinteni egyik sem, bár érdekes volt olvasni a mindennapi életről illetve a visszatérésről. És itt jött egy komolya csalódásom a könyvvel kapcsolatban, mégpedig az, hogy a Nyolc deci uborkaleves reggelire és a Davaj, magyarszki, roboti bisztró! írásokban ugyanazok a a mondatok köszönnek vissza, szinte ugyanaz a bekezdés, mintha csak CTRL C CTRL V másolta volna a szerző.

Összességében számomra egy jó közepes olvasmány volt, és örültem, hogy megismerkedhettem a szerzővel, akiről korábban még nem hallottam, de még a csalódásokkal együtt is felkeltette az érdeklődésemet, hogy más könyveit is elolvassam majd. A Tésztás szívű, kicsi fiú című novelláskötet történeteinek témáját szinte teljes egészében a rendszerváltás előtti korszak adja, bár van, hogy egy-egy novella végén eljutunk a közelmúltig is. Ebből a szempontból érdekes volt, aki nem élt ekkor vagy csak kisgyermekként, annak izgalmas betekintést adhat abba a korszakba, de szerintem az is érdeklődve olvashatja, aki felnőttként élte meg a szocializmus időszakát.

Még egyszer köszönöm a Napkút Kiadónak a kötetet, aminek pedig felkeltette az érdeklődését értékelésem, ajánlom felkeresni a kiadó honlapját, ahol nemcsak ezt a könyvet, de sok más izgalmas olvasmányt is meg tudnak rendelni. Ajánlom az olvasók figyelmébe Patak Márta különleges regényét, a Simon, a boldog papot is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése