Hatalmas köszönet a Móra Könyvkiadónak ezért a sorozatért. Amennyire nehezen tudtam megszokni az első részben a főhős szeleburdiságát - én teljesen más gyerek voltam ennyi idősen -, itt már szinte hiányt éreztem, amikor a kezembe vettem a második részt, és nagyon jókat derültem a kalandjain. Balázs Ágnes sorozatának második része, a Lufi és a zűrös vakáció 2021-ben jelent meg új borítóval. Amikor pedig belekezdtem, tudatosult bennem, hogy december eleje óta ez immár a második nyári vakáció alatt játszódó kötet, amit olvasok. Igazán nem lehet róla azt állítani, hogy télen inkább a téli olvasmányaim lennének hangsúlyosak.
A regény leginkább a nyári vándortábor tíz napja alatt játszódik, de kapunk egy kis időt előtt és utána is a gyerekek életéből. Az utazás előtt... hát az leginkább Csurikáról szól. A zöld Csurikáról és a kékről. Az egyik elrepül, míg a másik szerető új gazdát talál. Nem állítom, hogy ezekhez az eseményekhez nincsen semmi köze Lufinak...
Általános iskolás koromban a biológiát oktató Józsi bá minden nyáron szervezett vándortábort az iskolában, de engem sosem engedtek el, de néhányszor voltam hagyományos táborban, így sikerült felelevenítenem néhány emléket a DALMÉTA HANTAMEMŐ és Szamóca segítségével. Többek között azt a kellemes emléket, amikor rövidnadrágos lábbal beleestem egy hatalmas csalánerdőbe. Igen, a régi, szép idők.
Ugyan Lufinak csalánnal nem kellett szembenéznie a táborozás során, de volt éppen elég kellemetlen kalandja, köszönhetően három társának - Pál Laurának és a Kukucska ikreknek. Ők hárman azok közé a gyerekek közé tartoztak, akikkel mindenki találkozott gyerekkorában és nem emlékszik vissza rájuk jó szívvel. Szerencsére főszereplőink jó kezekben voltam Gizi néni és Ottó bácsi szárnyai alatt, még ha Ottó bácsinak valamiért a sportverseny-dolog bekattant volna a táborozás alatt. Élt-halt egy jó kis sportversenyért, de elég volt neki a lekvároskenyérevő-verseny is, hogy jól szórakozzon. A DALMÉTA HANTAMEMŐ és Szamóca folyamatosan résen kellett, hogy legyen, hiszen ment az adok-kapok Pál Lauráékkal - ami végül az izgalmas végkifejletig is eljuttatta barátainkat.
Mindezt pedig úgy, hogy Lufi egyáltalán nem is akart elmenni a táborba, hiszen már nagyon várta kistestvére megszületését. A kislány szomorúságát enyhítette, hogy Szamóca is elmegy ugyanabban a turnusban - és a fiú jelenléte bizony nagyon jól is jött sok helyzetben, habár nem csak ezért volt fontos, hiszen megjelenik a csírázó szerelem, de nevezzük inkább... nem is tudom. Hiszen a szerelem nem a szép szavak és a bókok. A szerelem az, amikor olyan fontos a másik, hogy áldozatot hozunk érte. Amikor leküzdjük a félelmünket, amikor a megbántottságunk ellenére is utánamegyünk, ha úgy hisszük, bajban van. Lufi sok mindent tanult ebben a kötetben, ebben a tíz napban.
Azt szerettem ebben a regényben, hogy Balázs Ágnes nem finomkodik, megmutatja, hogy nemcsak tökéletes, boldog, kiegyensúlyozott családok léteznek. De ott van Mészáros Emőke, akinek az édesapja az USA-ban kezdett új életet, és nem lehet tudni, a kislány mikor látja ismét, hiszen már új családja is van. Vagy éppen Takács Tamara édesapja, aki a munkanélküliség démonát nem bírja elviselni és a küzdelem helyett az alkoholba menekül, ahonnan csak egy lépés volt a családon belüli erőszak.Volt azonban más is, ami miatt feldúlt ez a regény. Ez pedig Szamóca és az édesanyjának a szála volt. Mert megértem én, hogy nehéz egyedülálló szülőnek lenni, de csak azért, mert megismerkedünk valakivel, dúl a szerelem, még nem kellene ennyire háttérbe szorítani a gyereket. Szamócával az új kapcsolat miatt az édesanyja keveset foglalkozott, a kisfiú nem tudott már vele beszélgetni, megosztani vele a gondolatait, örömeit, bánatát. Az életükbe teljesen befészkelte magát egy férfi, a kisfiú pedig idegennek érezte magát a saját otthonában. Igen, Szamócai Tihamér édesanyjának ezt jelentette a szerelem. És ekkor jött a nyár elején megígért "meglepetés". Nos, ez a fordulat mélyen felháborított, be kell vallanom. Mélységesen elítéltem a édesanyját és új párját. Nem tudom, hogyan fog folytatódni a sorozat, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy e a következő kötet egy kis megnyugvást Szamócának és hogy a meglepetés, amit Lufi kapott, mennyire dúlta fel a kibővült család életét.
Fantasztikus volt olvasni Lufi és Szamóca újabb kalandját, és már az asztalon vár a harmadik rész, hogy karácsonykor a gyerekek kalandjain szórakozhassak.
Nagyon köszönöm a Móra Könyvkiadónak, hogy recenziós példányként elolvashattam Balázs Ágnes regénysorozatának második részét is, óriási élményt kaptam általa. Az írónő - aki igazi polihisztorként színésznőként, műsorvezetőként, szövegkönyvíróként, dalszövegíróként és zeneszerzőként is letette a névjegyét az asztalra, maradandó regénysorozatot alkotott, nem véletlen, hogy más a többedik kiadását éri meg Lufi története.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése